A prezentációhoz kapcsolódó előadás 2014. november 12-én hangzott el a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán tartott "Alkonykor, az idősödő társadalom perspektívái" című konferencián. Az előadó, Dr. Láczay Magdolna, tanszékvezető főiskolai tanár, a Roma Szakkollégiumunk Felnőttképzési Szakcsoportjának vezetője.

1. A társadalmi felelősségvállalás és az
időskori
esélyegyenlőség lehetőségei
Láczay Magdolna
Dékánhelyettes, tanszékvezető főiskolai tanár

2. Mitől más ez a század?
Úgy tapasztaljuk, hogy elöregszik a környezetünk
A Zsoltárok könyve és más ókori írások az emberi életet
70-80 évre becsülték, de ismertek sokkal idősebbeket is.
Régi bölcsek szerint az emberi életben:
Hatvan az öregedés kora, hetven az ősz hajé, nyolcvan az
aggkoré. A kilencvenéves görnyedten jár, és a százéves
mintha már nem is élne.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint
 60-75 év – idősödő kor v. korai öregkor
 75-90 év – időskor vagy késői öregkor
 90+ – aggkor

3. A téma örök aktualitása…
Illyés Gyula: Kháron ladikján
„Kháron ladikja nem akkor indul velünk,
Midőn lezárul a szem.
Zord átkelők soká nyitott szemmel megyünk
A végzetes vízen.”
…
Ülünk barátaink s fáink közt, nevetünk,
- vidám vita folyik -
s egyszer csak ringani kezd velünk, (csak velünk!)
kifelé a ladik.

4. Az időskor sokszínűsége – a bölcsesség kora
Ciceró: Megmarad a szellemi tehetség az öregekben, csak
maradjon meg a buzgóság és a szorgalom
Leonardó de Vinci: A tudománnyal való
foglalatosság megfiatalítja a lelket, és enyhíti az öregkor
keserűségét
Kölcsey: Parainesis: Az, ki életében sokat érzett és
gondolkodott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül
elröppeni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának,
mely az élet minden szakában, a szerencse minden
változásai közt gazdag táplálékot nyújt lelkének.
Georg Christoph Liechtenberg: Semmi sem öregít jobban,
mint az, ha gyakran gondolunk az öregedésre

5. Az időskor megítélésének jelenkori
változásai
 A demográfiai adatok: minden ötödik ember
betöltötte a hatvan évet, és ez az arány jelentősen
növekedni fog, fél évszázad múlva talán 50% lehet
 Az életmódváltozás miatt megnőtt a társadalmi
felelősség vállalási kényszere
 A nyugdíjas kor határa kitolódik ↔ de a
munkavégzési képesség átalakul
 Az individualizmus hatására a generációk
kapcsolata megváltozott, de a korosztályok
közötti szolidaritásra szükség van.

6. A 20. század nagy felismerése
A felgyorsult fogyasztói társadalom veszélyeit
felismerve megfogalmazódott a társadalmi
felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility) eszméje:
A Föld, az Élet érdekében kötelességünk a jövő generáció számára:
- Megőrizni mindazt, amit elődeinktől örököltünk,
- Ennek három pillére a gazdaság, az emberek és a környezet,
- Az etikus viselkedés és felelősség nemcsak az egyénre, hanem
a gazdasági szereplőkre is vonatkozzon.
Római Klub – jövőkutatás – magyar tagja, László Ervin szerint:
nem szabad rövid távú érdekek miatt feláldozni a jövőt:
„Úgy élj, hogy mások is hasonlóan éljenek!”

7. Miért vált az etikai felelősség, az etikus
viselkedés a 20. század végére ilyen fontossá?
 Milton Friedman szerint etikai elveinket, megfontolásainkat a piacon
kívül kell hagynunk, hogy a pénz szabadon áramolhasson a kereslet-kínálat
törvényeinek megfelelően
 Kenneth J. Arraw szerint a piac nem működhet pusztán a
haszonelvűség alapján, „ A piac ténylegesen létező káros hatásait –
melyek egyeseket nem tisztességes előnyökhöz juttatnak –
mindenképpen korlátok közé kell szorítani, hogy azok is emberi életet
élhessenek, akiknek munkáját a piac nem ismeri el megfelelően.”
 Harsányi János a racionalitás és a moralitás mérlegelése kapcsán azt
mondja „ nem egyedül vagyunk a világon, hanem közös emberi
természetünk van sok millió társunkkal”
Az emberiség egyre komolyabb jelzéseket kapott arra, hogy milyen káros
mellékhatások fenyegetik, hogy vissza nem fordítható folyamatok
indulhatnak be a Földön. Egyre többen ismerik fel, hogy a túlélési
stratégia etikai felelősségét, és azt a felismerést, hogy az életmód
változtatás az emberiség elengedhetetlen kötelessége, felelőssége.

8. A CSR, az ökoszociális piacgazdaság
 A sokféle megoldási tervezet közül a legelfogadottabb az
ökoszociális piacgazdaság, amelynek kiemelt célja a
 A fenntarthatóság: azaz olyan komplex folyamat, amely
„biztosítani tudja a jelen szükségleteinek a kielégítését
anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk
lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére”
 Érintett területek: (Carroll: vállalati piramis)
 Pénzügyi felelősség ↔ profit
 Jogi előírások betartása
 társadalomtól elvárt viselkedési normák betartása
 a legfelsőbb szintű szempont a filantropikus (az
emberközpontú) felelősség

9. A társadalmi felelősségvállalás és a
menedzsment tudomány kapcsolata
 A CSR átszövi a menedzsment valamennyi funkcióját,
feladatát, azonban mégis elsősorban az Embert védi, ezért a
humánmenedzsmentbe épül be.
 Például: Fontos a munkahelyi egészség és biztonság, a
természeti erőforrások kezelésének a módja, a
környezetvédelem, a változások folyamatos feldolgozása,
az emberi jogok betartása, az esélyegyenlőség elvének az
érvényesítése, stb.
 Miért?
Leo A. Nefiodow szerint a mi és a következő generáció
életében a fejlődésnek a szűk keresztmetszetét az jelentheti,
hogy lesz-e elég testileg-lelkileg egészséges ember

10. A jelen és a jövő munkavállalóira leselkedő
veszélyek és védekezési lehetőségek
 Napjainkban sok a stressz okozta betegség, a kiégés
szindróma és még egy sor olyan betegség, amelyet
elsősorban életmódváltással lehetne kivédeni, mert a
Nefiodov szerint a jó pszichoszociális viszonyok
elsődlegesek lehetnek a válságból való kivezető úton
 Az ember a saját egészségét megőrzendő, közérzetét javító
programokat alakít ki, és épít be a mindennapjaiba,
amellyel a testi-lelki harmóniáját, képességeinek a
kifejlesztését segítheti, egészségének a megszilárdítását
szolgálja az egyéni és a társadalmi
szükségleteket pozitív magatartásformákkal segítjük,
re-kreativáljuk (rekreáció)

11. A humánszolgáltatás fejlesztése és a
közmenedzsment 1.
 Ma az egyházi, a szociális magán – és közszolgáltatás
keretében történik az időskorúakkal való foglalkozás
 Problémák:
 - Mi lesz a munkanélküli, alacsony nyugdíjas vagy még
azzal sem rendelkező idősekkel, akiknek a száma
várhatóan nagymértékben növekedni fog?
 - Kérdés, hogy a hajléktalan, a szenvedélybeteg,
egyedülálló, öngondoskodásra képtelen, családdal nem
rendelkezők ellátását ki vállalja majd?

12. A humánszolgáltatás fejlesztése
és a közmenedzsment 2.
 Az idős, a szépkor közötti átmenetben a humántőke
újrahasznosítására új formákat kellene működtetni
 Az időskor meghosszabbodott, differenciálódott, ezért van benne
lehetőség arra, hogy változtatott professzióban aktiválódjanak
rétegek, és ne csak az elmúlásra, a betegségre, ápolásra
koncentráljon ez a szolgáltatás, hanem az időskori életmód
átalakításának reformjára törekedjenek.
 Szükséges a gerontagógiai szakképzés is a gerontológia mellett,
mert olyan szakembereket kell képezni, aki képes :
- a munkaerőpiaci esélyek feltárására
- az idősek mentálhigiénés állapotának felmérésére, a problémák
megoldásának a segítésére (párbeszéd a generációk között, stb.)
- az aktív öregedést segíteni (más munkarenddel, rekreációs
technikákkal stb.)

13. Reálisan az öregedésről…
 Az időskor árnyoldalai:
 Az időskori betegségek megjelenése kellemetlen
tünetekkel jár (pl. reuma, emlékezet zavar,
csontritkulás, stb.)
 Az önállóság gyengülése, kiszolgáltatottság érzése lelki
bajokat idéz elő
 Az elmagányosodás veszélye, a be nem teljesült
remények, az elmúlás miatti bánat a feleslegesség
érzetét kelti
 Az alacsony nyugdíjak és az emelkedő kiadások (pl.
gyógyszer, rezsi) miatt a szegénységtől való félelem

14. Reálisan az öregedésről…
 Az időskor fényei:
 növekszik a szabadidő mennyisége, amelyet
szenvedélyük fejlesztésére, pihenésre, utazásra lehet
fordítani
 ebben az időszakban születnek meg az unokák – így a
szabadidő-felesleget és az élettapasztalatukat
felhasználhatjuk a kis unokák nevelése körüli
segítségnyújtáshoz
 Új tudásra vágyóknak tanulásra, társasági életre,
aktivitást segítő egészségügyi, sport programra van
lehetőségük

15. Reálisan az öregedésről…
 Mit kell tiszteletben tartanunk:
 Az idős embernek joga van döntenie saját magáról,
mert nem nagyra nőtt gyerek. Ha gondolkodása nem
módosult, úgy nem köteles elfogadni a ráerőltetett
segítséget
 Az időseknek is van, vagy kellenek új célok,
tevékenységek, az egészségi állapottól, erőnléttől és
szükségletektől függően
 Az idős személyeknek tisztelet és méltóság jár akkor is,
ha kénytelenek lemondani az önállóságukról, és másra
vannak utalva

16. Ne feledjük!
Az öregedés a születés pillanatában kezdődik,
és minden élőt elér!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!