SlideShare uma empresa Scribd logo
1 de 169
N Y I L A T K O Z A T


Alulírott Gyetvai Márton tájépítészmérnök hallgató kijelentem, hogy
dolgozatomat a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és
Területfejlesztési Tanszékén készítettem, tájépítészmérnök diploma
megszerzése érdekében.




                                               11
Kijelentem, hogy a dolgozatot más szakon korábban nem védtem meg,

                                          20
saját munkám eredménye és csak a hivatkozott forrásokat
(szakirodalom, eszközök stb.) használtam fel.
                                     n
                                  to
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozatomat/diplomamunkámat a
                              ár

Budapesti Corvinus Egyetem könyvtárában a nem kölcsönözhetı
könyvek között helyezik el.
                              M
                      ai
               tv




Budapest, 2011. április 22.
             ye
          G




                                       ………………………..
                                        Gyetvai Márton
Budapesti Corvinus Egyetem
Tájépítészeti Kar
Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék (TTT)




          A Pécselyi-medence komplex fejlesztési
                       koncepciója




                                                      11
                                                    20
                                              n
Készítette:          Gyetvai Márton
                                           to
                     Tájépítész egyetemi hallgató
                                      ár
                               M



Belsı konzulens:     Szilvácsku Zsolt
                     BCE – TTT
                         ai
                  tv




Külsı konzulens:     Sain Mátyás
                ye




                     VÁTI Nonprofit Kft.
              G




Belsı bíráló:                               .


Külsı bíráló:                               .




                                                          Dr. Csemez Attila
                                                           tanszékvezetı


                               BUDAPEST, 2011. MÁJUS 3.
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója


                                                             Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS .......................................................................................................... 6

VIZSGÁLAT ........................................................................................................... 6
Célkitőzések ..................................................................................................................................................... 7
Mikrotérségi szemlélet .................................................................................................................................... 7
Felsıbb szintő tervek által megfogalmazott célkitőzések............................................................................. 8
   A tervezési kereteket jelentı jogszabályok................................................................................................. 12
Területlehatárolás ......................................................................................................................................... 13
  Területlehatárolás indoklása ....................................................................................................................... 15
Regionális kapcsolatok.................................................................................................................................. 16
Igazgatási rendszer és helyi infrastruktúra................................................................................................. 17
Természeti adottságok................................................................................................................................... 19
  Éghajlat....................................................................................................................................................... 19




                                                                                                          11
  Domborzat .................................................................................................................................................. 21
  Földtani adottságok..................................................................................................................................... 22
  Talajok........................................................................................................................................................ 22



                                                                                              20
  Vízrajz ........................................................................................................................................................ 24
  Növényvilág................................................................................................................................................ 25
  Különleges ritkaságok ................................................................................................................................ 27
                                                                               n
  Állatvilág .................................................................................................................................................... 28
                                                                            to
A mikrotérség környezetállapota ................................................................................................................. 30
Tájalakulás-történet ...................................................................................................................................... 31
                                                                   ár

  Tájhasználati változások a XIX. század végéig .......................................................................................... 31
  Tájhasználati változások a XIX. század végétıl......................................................................................... 31
                                                          M



  A mikrotérség területhasználata napjainkban ............................................................................................. 33
Társadalmi mutatók...................................................................................................................................... 34
                                              ai




  A lakónépesség eloszlása............................................................................................................................ 35
  Demográfiai folyamatok............................................................................................................................. 35
                            tv




  Lakossági aktivitás ..................................................................................................................................... 38
  Jelentısebb NGO-k..................................................................................................................................... 38
                          ye




Gazdasági mutatók........................................................................................................................................ 40
  Agrárgazdálkodás ....................................................................................................................................... 42
                  G




  Turisztikai ágazat........................................................................................................................................ 43
  Települési gazdálkodás és támogatási források .......................................................................................... 44
Értékek ........................................................................................................................................................... 48
  Kultúrtörténeti emlékek .............................................................................................................................. 49
  Egyedi tájértékek ........................................................................................................................................ 49
  A borkészítés hagyománya, mint kulturális érték....................................................................................... 50

ÉRTÉKELÉS........................................................................................................ 52
I. SWOT – analízis......................................................................................................................................... 52
    Erısségek.................................................................................................................................................... 52
    Gyengeségek............................................................................................................................................... 52
    Lehetıségek ................................................................................................................................................ 53
    Veszélyek ................................................................................................................................................... 53
II. TDM – központ elhelyezésének alkalmasság-értékelése ....................................................................... 53
    Munkahipotézis .......................................................................................................................................... 54
    Az alkalmazott módszer ismertetése........................................................................................................... 54
    1. Központi szerep betöltésére való alkalmasság........................................................................................ 54
    2. Üdülıterületektıl való távolság .............................................................................................................. 55


                                                                                                                                                                    2
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

    III. Elérhetı egyedi tájértékek száma.......................................................................................................... 56
    IV. Szálláslehetıségek................................................................................................................................ 57
    V. Megyeszékhelytıl való távolság ............................................................................................................ 58
    VI. Közúthálózati ellátottság ...................................................................................................................... 59
    VII. Közösségi közlekedés ......................................................................................................................... 60
    VIII. Egyedi, arculatalkotó erısségek......................................................................................................... 61
    Eredmények összefoglalása ........................................................................................................................ 62
III. A mikrotérség szılıtermı ültetvényeinek értékelése ........................................................................... 64

JAVASLATOK ..................................................................................................... 66
Célok............................................................................................................................................................... 66
Programok ..................................................................................................................................................... 66
I. Gazdaságfejlesztési program .................................................................................................................... 67
I./A alprogram: Agrárgazdálkodási tevékenységek fejlesztése ................................................................. 67
   Birtokrendezés ............................................................................................................................................ 67
   Területhasználat optimalizálása.................................................................................................................. 67
   Szılıtermı területek felújítása ................................................................................................................... 68




                                                                                                           11
   Mintagazdaság kialakítása .......................................................................................................................... 68
   Fajtaválasztás optimalizálása...................................................................................................................... 68
   Állattenyésztés támogatása ......................................................................................................................... 69



                                                                                               20
   Mikrotérségi feldolgozóüzem kialakítása ................................................................................................... 69
   Mikrotérségi márkanév kialakítása ............................................................................................................. 70
   Több pillérbıl összetevıdı támogatási formák kialakítása ........................................................................ 70
                                                                                n
   Agrárgazdasági termékskála bıvítése......................................................................................................... 70
   Borászati összefogás és felügyelet kialakítása............................................................................................ 71
                                                                             to
   Ökotermesztés feltételeinek megteremtése................................................................................................. 71
   Biominısítés bevezetése............................................................................................................................. 72
                                                                   ár

   Termékfeldolgozottság növelése ................................................................................................................ 73
   Közös begyőjtés és értékesítés.................................................................................................................... 72
                                                          M



   „Szedd magad” akciók meghirdetése ......................................................................................................... 73
I./B alprogram: A mikrotérség gazdasági diverzifikálása ......................................................................... 73
                                              ai




   Kézmőves marketingstratégia kidolgozása................................................................................................. 73
   Ökoaktív turizmusfejlesztés........................................................................................................................ 73
                            tv




   Szezonszéthúzás ......................................................................................................................................... 74
   Turisztikai termékfejlesztés ........................................................................................................................ 74
                          ye




   Arculatformáló turisztikai attrakció kialakítása.......................................................................................... 74
   Falusias turizmusformák felértékelése........................................................................................................ 75
   Minıségi szálláshelykínálat kialakítása...................................................................................................... 75
                  G




   Vendégházak fejlesztése ............................................................................................................................. 76
   Mikrotérségi TDM szervezet kialakítása .................................................................................................... 76
   Közös turisztikai terv kialakítása................................................................................................................ 76
II. „Fenntartható tájhasznosítás” program ................................................................................................ 77
II./A. alprogram: Tájrendezési javaslatok .................................................................................................. 77
    Tájhasználati konfliktusok rendezése ......................................................................................................... 77
    Légvezetékek eltüntetése ............................................................................................................................ 78
    A balatonszılısi bányatelek rehabilitációja................................................................................................ 79
    Illegális hulladéklerakatok felszámolása .................................................................................................... 79
    Meliorációs tevékenységek megvalósítása ................................................................................................. 80
    Vízfolyások rendezése ................................................................................................................................ 81
    Utak tájképi illeszkedésének megvalósítása ............................................................................................... 81
II./B. alprogram: Progresszív tájtervezési javaslatok ................................................................................ 81
    Tartamos tájgazdálkodás eszközeinek megismertetése .............................................................................. 81
    Kezelési javaslatok a védett természeti területeken .................................................................................... 82
    Mikrotérségi hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 83
    Tájképvédelem a beépítésre nem szánt területeken .................................................................................... 83



                                                                                                                                                                     3
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

    Lakóházak, nyaralók településképi illeszkedésének biztosítása ................................................................. 84
    Egyedi tájértékek felmérése........................................................................................................................ 84
    Egyedi tájértékek védelme.......................................................................................................................... 85
    Mikrotérségi vízgazdálkodás ...................................................................................................................... 85
III. Életminıség és lakókörülmények fejlesztése ........................................................................................ 86
III./A alprogram: A települési szuprastruktúra fejlesztése, értékvédelem............................................... 86
   A lakossági szennyvízhálózat kiépítése ...................................................................................................... 86
   Új lakóterületek kijelölése, telekosztás....................................................................................................... 87
   A közúthálózat fejlesztése .......................................................................................................................... 88
   A közúthálózat meglévı elemeinek felújítása ............................................................................................ 88
   Kerékpáros úthálózat fejlesztése................................................................................................................. 90
   Térségi áruszállító üzembe helyezése......................................................................................................... 89
   Az utazó árusok programozása ................................................................................................................... 89
   Települési értékvédelem ............................................................................................................................. 90
   Az építészeti tradíciók életben tartása......................................................................................................... 90
III./B alprogram: Mikrotérségi szemléletformálás és térségi munkamegosztás ...................................... 91
   Mikrotérségi menedzser kinevezése ........................................................................................................... 91
   Mikrotérségi rendezési terv kidolgozása .................................................................................................... 91




                                                                                                          11
   Térségi munkamegosztás megvalósítása .................................................................................................... 92
   Partnerség a projektmenedzsment során..................................................................................................... 92
   Partnerség a lakossági ellátórendszer fejlesztésében .................................................................................. 93



                                                                                              20
   Oktatásfejlesztés ......................................................................................................................................... 93
   Környezeti nevelés ..................................................................................................................................... 94
   A „folyamatos tervezés” megvalósítása kisebb léptékben is ...................................................................... 94
   Virtuális közlekedési központ kialakítása................................................................................................... 94
                                                                               n
   A fenntartható mobilitás fejlesztéseinek adaptálása ................................................................................... 95
                                                                            to
   Gazdasági információs portál kialakítása ................................................................................................... 95
A megvalósításhoz szükséges források......................................................................................................... 96
                                                                  ár


Kitekintés ....................................................................................................................................................... 99
                                                         M



Összefoglalás ................................................................................................................................................ 100

FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................. 101
                                              ai
                            tv




MELLÉKLETEK................................................................................................. 104
                          ye
                  G




                                                                  Ábrajegyzék

1. ábra: A Balaton Régió tervdokumentumai és azok kapcsolatai ........................................ 8
2. ábra: A balatoni tervdokumentumoka 2007-13-as operatív programszerkezetben .......... 9
3. ábra: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának célfája................................................ 10
4. ábra: A tervezési terület településeinek területe .............................................................. 13
5. ábra: A tervezési terület lehatárolása............................................................................... 14
6. ábra: A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területi lehatárolása................................ 15
7. ábra: Veszprém megye közúthálózatának a mikrotérséget érintı elemei........................ 17
8. ábra: A Nivegy-völgyi kisvízfolyások kiszolgáltatottsága.............................................. 18
9. ábra: A mikrotérség klímadiagramja ............................................................................... 20
10. ábra: A mikrotérség jellemzı domborzati adottságai .................................................... 22
11. ábra: A Balaton vízgyőjtıjének jellemzı talajtípusai.................................................... 23
12. ábra: Talajosztályok bemutatása.................................................................................... 24
13. ábra: A tervezési területen található források és vízhozamuk ....................................... 25


                                                                                                                                                                   4
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

14. ábra: A szegélyterületek diverzitása nem csak a botanikusok számára lenyőgözı....... 26
15. ábra: Az ıszi füzértekercs.............................................................................................. 28
16. ábra: A nagy pele........................................................................................................... 29
17. ábra: A szılık területi arányának változása a Balaton vízgyőjtıjén. ............................ 32
18. ábra: A mikrotérség felszínborítása (CORINE) ............................................................ 34
19. ábra: A tervezési terület lakosságának települési eloszlása........................................... 35
20. ábra: A tervezési terület településeinek lakossági koreloszlása .................................... 36
21. ábra: Az élveszületések és a halálozások különbsége ................................................... 36
22. ábra: Migráció................................................................................................................ 37
23. ábra: Ismertté vált közvádas bőncselekmények ............................................................ 37
24. ábra: Mőködı nonprofit szervezetek ............................................................................. 38
25. ábra: Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap......................................... 40
26. ábra: A tervezési terület településein mőködı vállalkozások száma............................. 41
27. ábra: A Balaton régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke.......................... 41
28. ábra: A regisztrált munkanélküliek aránya.................................................................... 42
29. ábra: Regisztrált vállalkozások mezıgazdaságban........................................................ 43
30. ábra: Regisztrált vállalkozásokturizmusban .................................................................. 44




                                                                                     11
31. ábra: A támogatásra került projektek száma a 2002 és 2010 közötti idıszakban ......... 45
32. ábra: A támogatásra került projektek területi eloszlása................................................. 45


                                                                           20
33. ábra: A Balatonfüredi Kistérség településein támogatott projektek darabszáma .......... 46
34. ábra: A megvalósított projektek támogatási összegének összetétele ............................ 47
35. ábra: Egy fıre jutó támogatás a Balatonfüredi Kistérség településein.......................... 47
                                                                n
36. ábra: Régészeti lelıhelyek és mőemlékek a tervezési területen .................................... 49
                                                             to
37. ábra: Az ország legjobb szılıtermı területeinek egyike............................................... 50
38. ábra: Központi szerep betöltésére való alkalmasság ..................................................... 55
                                                     ár


39. ábra: Üdülıterületektıl való távolság............................................................................ 56
40. ábra: Elérhetı egyedi tájértékek száma ......................................................................... 57
                                              M



41. ábra: Szálláslehetıségek ................................................................................................ 58
42. ábra: Megyeszékhelytıl való távolság........................................................................... 59
                                     ai




43. ábra: Közúthálózati ellátottság ...................................................................................... 60
44. ábra: Közösségi közlekedés........................................................................................... 61
                       tv




45. ábra: Egyedi erısségek .................................................................................................. 62
                     ye




46. ábra: Az egyéni értékelés táblázatban történı összefoglalása ....................................... 63
47. ábra: A szılıtermesztésre alkalmas területek kihasználtsága ....................................... 64
              G




48. ábra: A mikrotérség szılıtermı ültetvényeinek területi vizsgálata............................... 65
49. ábra: Legelı kecskék napjainkban................................................................................. 69
50. ábra: Levendulatermesztés ............................................................................................ 70
51. ábra: A „Diós-ház” ........................................................................................................ 76
52. ábra: A nagyfeszültségő vezeték ................................................................................... 78
53. ábra: A balatonszılısi mészkıbánya mint tájseb .......................................................... 79
54. ábra: Az ország legszebb fekvéső hulladéklerakata ...................................................... 80
55. ábra: A meliorációs tevékenységek hiánya ................................................................... 80
56. ábra: A csapadékelvezetı árok gondozatlansága........................................................... 81
57. ábra: A mikrotérségi lakóházépítések „állatorvosi lova” .............................................. 83
58. ábra: Hivalkodó építészeti megoldások Vászolyon....................................................... 84
59. ábra: A Szent-Jakab forrástó ......................................................................................... 86
60. ábra. Egy magyar szennyvíztisztító kisberendezéseket telepítı cég termékajánlata..... 87
61. ábra: A Dörgicsére tervezett lakópark ........................................................................... 88
62. ábra: Az utak felújítása sürgetı probléma ..................................................................... 89



                                                                                                                                   5
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója


                                        Bevezetés
       Ismert tény, hogy napjainkban az emberiség döntı hányada városias körülmények
között él. Az urbanizáció soha nem látott méreteket öltött, egyes fejlett régiókban már a
népesség négyötöde városlakó. Ezzel a rendkívül világos érveléssel hangsúlyozzák
munkájuk jelentıségét az urbanizmussal foglalkozó szakemberek is. Ugyanakkor, mint
minden sokáig egy irányba mutató trend, a városiasodás folyamata is bármikor visszájára
fordulhat. A kutatómunka lényege, hogy mindig egy lépéssel a jelen folyamatai elıtt
járjunk - ezt e dolgozat egy vidéki téregység eltartóképességének fejlesztési lehetıségeit
körüljárva kívánja megvalósítani.
        Munkám során a területfejlesztési és tájépítészeti eszközöket egy korábban már




                                                            11
létezı és napjainkban újra felfedezett-, az Európai Unió önálló szervezıdésen alapuló
együttmőködés elvével harmonizáló tervezési léptékben, a mikrotérségek szintjén


                                                     20
alkalmaztam. A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy egymástól jól elkülönülı, önálló
geográfiai és társadalmi egységeket alkotnak. Így látszólag az e dolgozatban megtett
                                              n
propozíciók némelyike olyan, e településcsoportok határain átívelı együttmőködést kíván,
                                           to

mely mindennemő történeti hagyományt nélkülözni kénytelen. Azonban e kooperáció
                                       ár


életre hívását az egymás erısségeibıl építkezni képes szinergia lehetısége messzemenıkig
                                 M



indokolni látszik. Az eltérı erıforrások megfelelı hasznosításával a kilenc település
                           ai




egységébıl képzett mikrotérség a területfejlesztés alapelvének megfelelıen a fejlettségbeli
különbségek nivellálásával képes a prosperálás útjára lépni.
                 tv
               ye




                                        Vizsgálat
            G




       A vizsgálati munkarészt négy jelentısebb alfejezetre bontottam. Elsıként
megfogalmaztam a késıbbiekben megvalósításra kerülı fejlesztési mikrotérségi koncepció
alapvetı célkitőzéseit. Következı lépésként a tervezési egység természeti, gazdasági,
társadalmi és kulturális hátterét vizsgáltam. Ezt követıen megvizsgáltam a mikrotérség
múltbéli-, és a jelenlegi területhasználata között lezajlott átalakulás folyamatát, melybıl
következtetni tudtam az idıközben bekövetkezett tájhasználati változásokra is. Végül
rendszereztem a közelmúltban elkészült – tehát a tervezés idıpontjában hatályos- a
mikrotérség területére nézve kötelezı érvényő szabályokat lefektetı felsıbbrendő terveket.
A meglévı tervi környezet irányvonalainak figyelembevételével lehetıség nyílik az
optimális   fejlesztési   javaslatok   megtételére   a   fejlesztési   koncepció   elızetesen
megfogalmazott célkitőzéseinek realizálása érdekében.


                                                                                           6
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója


                                         Célkitűzések
        A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciójának célja az itt élı lakosság
életkörülményeinek, valamint a téregység környezetállapotának tájépítészeti eszközök
hozzárendelésével való javítása. A tervezési egység legjelentısebb, a táji eltartóképességet
veszélyeztetı, valamint a fejlıdést gátló tényezıinek bemutatása a II. számú táblán
elhelyezett problémafa segítségével történik. A fejlesztési koncepció célrendszere két
munkamódszer eredıjének tekinthetı: a célkitőzések egyrészrıl a hazánkban újszerőnek
tekinthetı mikrotérségi tervezés metodikájához illeszkedıen-; másrészt a tervezési terület
magasabb szintő terveiben foglaltak kibontásával, tájépítészeti szempontból történı
továbbgondolásával kerültek megfogalmazásra. Ezáltal a késıbbiekben az alulról építkezı,
a szubszidiaritás elvét messzemenıkig érvényesíteni kívánó tervezési szemlélet a felülrıl




                                                                11
szabályozott keretek között egy nagyobb volumenő rendszerbe integrálhatva már
megfelelı hatásfokkal tud érvényesülni.

                                  Mikrotérségi szemlélet
                                                         20
                                                 n
        Mint az a közelmúltban készült tanulmányokban megfogalmazásra került, a
                                              to

magyarországi területi tervezési gyakorlat szerint a települési rendezési tervek egymástól
                                        ár


jóformán teljesen függetlenül készülnek. Így a kérdések dokumentumok – a települések
                                   M



közötti párbeszéd hiányában – a legtöbb esetben nem kerülnek összehangolásra. Ahogy az
a Völgyzugoly Mőhely Kft. 2009-ben kidolgozott tanulmányában is megállapításra került,
                            ai




a jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmatlan a hasonló adottságú, egymással szomszédsági
                  tv




viszonyban álló települések közös érdekeinek képviseletére, az eredményes kooperáció
                ye




megvalósítására. Ezért különösen az olyan speciális helyzető térrészletekben, mint
           G




borvidékeken,     Nemzeti     Park    területén,   Világörökség      várományos      területen       és
üdülıterületeken fekvı kis- és aprófalvas települések esetében célszerő a kistérségi
rendszer további egységekre, mikrotérségekre történı bontása.


Mikrotérség: „Olyan hasonló táji, gazdasági, társadalmi és kulturális adottságokkal rendelkezı
szomszédos települések együttese, ahol a hasonló adottságok alapján közös, egymással
összehangolt fejlesztési elképzelések és irányok fogalmazhatók meg. A mikrotérség közigazgatási
szempontból a kistérség részeként létrejövı, földrajzilag összefüggı települések csoportja, melyek
együttesen legalább alapfokú ellátási kötelezettségeik teljesítésére képesek.”

          (Völgyzugoly Mőhely Kft: A mikrotérségi szintő településtervezés módszertanának
                                                                             kidolgozása)



                                                                                                     7
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

       A mikrotérségi szintő területi tervezés segítségével a tervhierarchia egy hiányzó
láncszemének megvalósításával erısíthetı a területi kohézió. Így a célterület településeinek
együttmőködése mellett, azok tervezési egységként való kezelésével az Európai Unió
egyik legfontosabb alapelve, a szubszidiaritás kerül gyakorlati alkalmazásra. (Ferik, 2009)

          Felsőbb szintű tervek által megfogalmazott célkitűzések
               A tárgyalt mikrotérség fejlesztési koncepciójának fı vezérfonalai a
települési rendezési tervek dimenziójánál magasabb szintő tervdokumentumokban
kerülnek megfogalmazásra. A Balatonfüredi kistérség szóban forgó községei a Balaton
Kiemelt Üdülıkörzet részei, annak meghatározó háttértelepülései. Ezért e közigazgatási
egységek rendezésének mikéntjét az 2003. évi XXVI. Törvényben ratifikált Országos
Területrendezési Terv mellett nem a megyei rendezési terv hivatott szabályozni. E




                                                            11
feladatot a késıbbiekben elemzett, a 2008. évi LVII. törvényben módosított, 2000. évi
CXII. törvény „a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és



                                                     20
a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról” tölti be. Az e törvényben
megfogalmazott keretekhez alkalmazkodva a Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából
                                              n
2005-ben került kidolgozásra a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája a Balatoni Integrációs
                                           to
Kht. és a VitálPro Kft. által. Ezzel párhuzamosan elkészült a Balaton Térségi Komplex
                                     ár

Program, melyet az Országos Területfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal
2006 februárjában fogadott el. Ezt követıen kezdıdött meg a két dokumentum
                                M



összehangolása, melynek eredményeképpen a kidolgozásra került a Balaton Régió
                          ai




Részletes Fejlesztési terve. E tervezési folyamatot az 1. ábra szemlélteti.
                 tv
               ye
          G




  1. ábra: A Balaton Régió 2007-13-as fejlesztési ciklusra szóló tervezési folyamata,
tervdokumentumai és kapcsolataik az uniós források felhasználásának nemzeti szintő
  tervezésével (Forrás: Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve. A szerzı szerkesztése)


                                                                                          8
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

       A Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve általánosságban ötvözi az elızı a
Stratégiában és a Komplex Programban fellelhetı témaköröket, valamint elsısorban a jelen
vizsgálódásunk tárgyát képezı Prioritásokat rendszerezi valamint azokat Akcióterv szintő
részletezettséggel részletezi is. E dokumentum logikai felépítését, valamint az operatív
programszerkezet részét képezı tervekhez való viszonyulását a 2. ábra szemlélteti.




                                                           11
                                                     20
          2. ábra: A Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terv és más balatoni
                                             n
       tervdokumentumok viszonya 2007-13-as operatív programszerkezethez
                     (Forrás: Balaton régió részletes fejlesztési terve)
                                          to
                                     ár

       A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájában rendkívül érzékletesen kerül
megfogalmazásra a régió jövıképe, ezért annak több eleme a mikrotérség fejlesztési
                                M



koncepciója szempontjából is kívánatosnak tekinthetı: eszerint a Balaton Régió az
                            ai




igényesség, a minıség, a békés nyugalom, az aktív egészségmegırzés és a családi jólét
                 tv




jelképévé válik, mely európai viszonylatba is vonzónak értékelhetı életminıséget,
               ye




valamint aktív életvitelt nyújt lakói és látogatói számára. Cél egy európai szinten is
modellértékő, egységes és fenntartható területi rendszer kialakítása, mely önálló területi
          G




irányítással rendelkezik.
       A Fejlesztési Stratégia célfájának csúcsán, átfogó célként – e mikrotérségi
fejlesztési koncepció fı prioritásához hasonlóan – a lakosság életminıségének javítása áll,
melyet a térség versenyképességének javításával, a fenntartható fejlıdés elveinek érvényre
hozásával lehet megvalósítani (3. ábra). A Fejlesztési Stratégia az elsıdleges cél
megvalósítása mellett további feladatokat különít el, ilyenek az összehangolt fejlesztések, a
partnerség, együttmőködés elveinek érvényre juttatása, valamint a közösségi érdekeket
szolgáló és hosszútávon fenntartható fejlesztések kidolgozásának szükségessége. Kiemelt
szereppel bír a fenntarthatóság és örökségvédelem kérdésköre, továbbá a területfejlesztés
sarkalatos pontjai: a valós térszervezıdések követése, tájszemlélet; a területileg



                                                                                           9
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

differenciált fejlesztés elve, valamint a tudatos térhasználat. A Fejlesztési Stratégia elıtérbe
helyez továbbá olyan, az Európai Unióban is kiemelten kezelt társadalmi alapelveket is,
mint a szubszidiaritás és az esélyegyenlıség megvalósítása.




                                                              11
                                                       20
               3. ábra: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának célfája
                                               n
                     (Forrás: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája)
                                            to

       A Balaton Stratégián és a Balaton Térségi Komplex Programon alapuló Részletes
                                      ár


Fejlesztési Terv öt fejlesztési prioritást különít el a 2007-13 közötti programozási
                                 M



idıszakra, szó szerint idézve a következıek:
                          ai




   1. „A környezeti állapot stabilizálása és fókuszált, integrált minıségi fejlesztése, valamint a
                 tv




      vonzó életminıség biztosítása érdekében a települések fejlesztése, a táji és kulturális
               ye




      értékek helyreállítása, fenntartható hasznosítása.
   2. Célirányos és integrált infrastruktúra-fejlesztések révén a Balaton Régió gyors, kényelmes
          G




      nemzetközi és hazai elérhetıségének biztosítása, valamint a régió egységes, karakteres
      fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása.
   3. Kvalifikált, versenyképes munkaerı, magas szintő szakmai és üzleti kultúra, egész éves
      egzisztenciák, valamint a régió humánerıforrást vonzó és megtartó képességének növelése
      és közszolgáltatások racionális ellátása.
   4. A Balatoni turizmus XXI. századi versenyképességének a stratégiai, szervezeti és
      infrastrukturális megalapozása, a kínálati portfolió fókuszált részstratégiák és tematizált
      desztinációk mentén történı célcsoport-orientált minıségi fejlesztése.
   5. A gazdasági szerkezet diverzifikálása és a Balaton Régió speciális gazdasági erejét
      meghatározó hagyományos gazdasági területek és új kitörési pontok fejlesztése.”

                         (VÁTI Stratégiai Tervezı Iroda: A Balaton Régió Fejlesztési Terve)




                                                                                               10
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

       Bár programozási intervallumát tekintve elévültnek tekintendı, a jelen idıszakra
vonatkozó, azonos célú terv hiányában kötelezı érvényőnek kell tekinteni a 2153/2002.
számú Kormány határozattal elfogadott „a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Hosszú Távú
Területfejlesztési Koncepciójáról (2002-2010)” rendelkezı dokumentumot.
       A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Koncepciója számos, a
mikrotérség szempontjából jelentıs célt határoz meg, melyek jellemzıen olyan
szakszerően és tömören kerültek megfogalmazásra, hogy más kifejezésekkel való
körülírása – a diplomadolgozat formai kereteinek figyelembevétele mellett – nem
indokolható. Ezért a mikrotérség szempontjából releváns célkitőzéseket és prioritásokat a
2. számú mellékletben szó szerint idézem.
       A fentiekben elemzett terveken túlmenıen a közelmúltban egy olyan dokumentum




                                                               11
született, melynek célkitőzései nagymértékben összecsengnek a tárgyalt mikrotérség



                                                        20
feladataival. Ez a „Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról
és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény
                                                n
felülvizsgálatából adódó és a balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos
                                             to

feladatokról készülı kormány-elıterjesztés szakmai koncepciójáról” címet viselı
                                       ár


intézkedési terv, mely 2009-ben készült el. Az Intézkedési Terv összesen nyolc pontban
                                  M



foglalja össze azokat a feladatköröket, melyekben már rövid távon belül is elırelépés
                           ai




szükségeltetik. Ezek Közül az 1. és 8. számú intézkedések vágnak egybe a mikrotérség
                 tv




célkitőzéseivel. Elıbbi a szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települések a
               ye




„Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Program” keretei között megvalósítható
támogatási feltételeinek, azok igénylésének és folyósítási rendjének kidolgozását szolgálja.
          G




Az Intézkedési terv a következı rendelkezéseket fogalmazza meg:


       „A Kormány számára meghatározott feladattal (programalkotás és a program 2012.
december 31-ig történı megvalósítása) a szennyvízkezelés megfelelı megoldására vonatkozó, a
Balaton-törvény által elıírt határidıs kötelezettségeknek kell megfelelni, úgy, hogy a köztársasági
elnök úr által aggályosnak tartott intézkedések – a környezetvédelem védelmi szintjének
csökkenését eredményezı – hatását is ki kell küszöbölni. (…) A pályázati csomagok elıkészítése
NFGM – KvVM – BFT és az érintett régiók közötti koordinációt igénye.”

       Az Intézkedési Terv nyolcadik pontja a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben
termesztett borszılı termıhelyi kataszterbe sorolásának, módosításának, illetve törlésének


                                                                                                11
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

különös    szabályait    határozza    meg    Többek     között    a   következı     állítás   kerül
megfogalmazásra:

       „Kiemelkedı értékőnek szükséges minısíteni mindazokat a borszılı termıhelyi kataszterbe
sorolt területeket, ahol mővelt szılıterület található, és történeti vagy építészeti szempontból is
rendelkezik valamilyen védelemmel, vagy védelmükre az érintett szakminisztériumok külön
javaslatot fogalmaznak meg.”

        (A balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos feladatokról készülı
                                                kormány-elıterjesztés szakmai koncepciójáról)


               Az fent elemzett tervdokumentumok, valamint a mikrotérségi tervezés




                                                                 11
metodológiájának megfelelıen kidolgozott fejlesztési koncepció komplex célrendszerét a
III. számú táblán ábrázolt célfa szemlélteti.


                                                        20
                        A tervezési kereteket jelentő jogszabályok
                                                n
                                             to
       A tervezési folyamat térbeli keretét, annak területhasznosítási „mozgásterét” a
                                       ár

2003. évi XXVI. törvényben ratifikált Országos Területrendezési Terv fekteti le, melyet
                                  M



további részletezettséggel szabályoz és specifikál a 2000. évi CXII. törvény által
lefektetett, valamint a 2008. évi LVII. törvény által módosított Balaton Kiemelt
                           ai




Üdülıkörzet Területrendezési Tervének és a Balatoni Területrendezési Szabályzat. E
                 tv




dokumentumok a mikrotérség területfelhasználásának feltételeit, valamint a mőszaki-
               ye




infrastrukturális hálózat térbeli rendjét a fenntartható fejlıdés, a területi, táji, természeti,
ökológiai és kulturális adottságok, értékek megırzésével, illetve az erıforrások védelmével
          G




megvalósító övezetek lehatárolásával szabályozzák. A kilenc település alkotta egység
területén tervezési szempontból korlátozást jelentı térségi szintő övezetek elhelyezkedését
az „A”, „B” és „C” jelő táblák kívánják bemutatni.




                                                                                                12
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója



               A tervezési terület településeinek területe
       Balatoncsicsó
                                (hektár)
       Balatonszılıs                          855                      1320
                                       276
       Dörgicse               576

       Óbudavár         661                                                          1281
       Pécsely

       Szentantalfa
       Szentjakabfa

       Tagyon
                               2001
                                                                              1912
       Vászoly
                                                       323

                4. ábra: A tervezési
                                   terület településeinek területe hektárban




                                                             11
                (Forrás: KSH Statinfo, Éves településstatisztikai adatok, 2008)



                                                     20
                                       Területlehatárolás
                                                n
                A diplomamunkám tervezési területeként megvizsgált mikrotérség a Közép-
                                             to
dunántúli Régióban, a Balatonfüredi kistérségben található. A Pécselyi medence és a
                                             ár


Nivegy-völgy kilenc települést foglal magában, ezek alfabetikus felsorolásban a
                                    M



következıek: Balatoncsicsó, Balatonszılıs, Dörgicse, Óbudavár, Pécsely, Szentantalfa,
                           ai




Szentjakabfa, Tagyon és Vászoly. A kilenc település együttes területe 9205 ha (4. ábra), a
                  tv




településsoros települési adatokat a 2. számú mellékletben összegeztem.
                ye




       Az általam lehatárolt mikrotérség elhelyezkedését a Balatonfüredi Kistérségben,
valamint annak a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben betöltött térbeli pozícióját az 5. számú
          G




ábra kívánja bemutatni. Mint az elsı megtekintésre is megállapítható, a kilenc választott
település egyike sem rendelkezik közvetlen vízparti kapcsolattal, inkább egyfajta Balaton-
felvidéki támogató háttérterületként értelmezhetı.




                                                                                       13
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója




                                                       11
                                                20
                                          n
                                       to
                                 ár
                            M
                      ai
              tv
            ye
       G




                       5. ábra: A tervezési terület lehatárolása
(Forrás: A szerzı szerkesztése az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt
               Üdülıövezet Területrendezési Tervének felhasználásával)




                                                                                    14
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója



                                 Területlehatárolás indoklása

                  Diplomamunkám tervezési területének lehatárolásakor igyekeztem egy táji
léptékben hasonlóságokat mutató, ugyanakkor heterogén térrészletet kijelölni. Több,
egymástól jelentısen eltérı szempontot hívtam segítségül, hogy egy közigazgatási
szempontból illegitim, de fejlesztési szempontjaink szempontjából optimális, együtt
tervezhetı mikrotérséget alkossak meg.
                  Mivel    nem    feladatom    a   teljes   magyar    közigazgatási    rendszer
újraértelmezése, a tervezési terület határvonalait a 2003. évi XXVI. számú törvényben
ratifikált     Országos     Területrendezési   Terv    Szerkezeti    Tervében     meghatározott
településhatárokhoz igazodva jelöltem ki. A mikrotérség településeinek kiválasztásakor




                                                              11
kiemelt szempont volt, hogy az lehetıség szerint teljes mértékben fedje a 23./1997.
(VIII. 1.) KTM rendeletben lehatárolt és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében


                                                       20
álló Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzetének területét (6. ábra). Ez utóbbi feltétel a
kisebb jelentıségő peremterületek kivételével teljesítettnek tekinthetı. (A Balaton-felvidéki
                                                  n
                                               to
Nemzeti Park Igazgatóságának honlapja)
        Az egyes települések védett terület-arányát a 3. melléklet szemlélteti.
                                        ár
                                   M
                             ai
                   tv
                 ye
             G




             6. ábra: A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területi lehatárolása
              (Forrás: A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapja)


                                                                                            15
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója



       A mikrotérség ilyen formában történı lehatárolását indokolta, hogy a Pécselyi-
medence és a Nivegy-völgy geomorfológiailag is jól elkülönülı egységeket alkotnak,
melyekhez az ott található települések közigazgatási határai is nagymértékben igazodtak. A
tervezési terület déli határvonalát jelentı peremhegységek mentén egyértelmően elkülönül
szomszédos, közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkezı településektıl. A mikrotérség táji
szempontból igen komoly eltérést mutat a „Balatoni Riviéra” településeihez képest,
ugyanakkor mikrodomborzat, -klíma és az itt feltáruló tájkép szempontjából is elkülönül a
Káli medencétıl.
              A tervezési terület lehatárolásánál elsıdleges szempont volt, hogy annak
települései területi és demográfiai mutatóikban hasonlóságot mutassanak. Bár e
szempontok    figyelembevételével    felmerült   Mencshely     területének   mikrotérségbe




                                                          11
vonhatósága is, azonban a település eltérı némiképpen eltérı táji sajátosságai miatt inkább



                                                     20
a nagyvázsonyi fennsíkhoz kapcsolható. Ezt a gondolatmenetet igazolja a történeti
megyerendszer egykori lehatárolása is, mely a fent említett különbözıségek miatt a
                                             n
települést már Veszprém vármegyéhez sorolta - ellentétben a vizsgált mikrotérség
                                          to
településeivel, melyek Zala vármegyéhez tartoztak. Ezt a történelmi állapotot kívánja
                                    ár


bemutatni az 5. mellékletben elhelyezett, az 1798-as állapotokat bemutató térképrészlet
                               M



(Vajkai, 1964).
                         ai




                               Regionális kapcsolatok
                tv




       A mikrotérség külsı- és belsı kapcsolatrendszerének vizsgálata során leginkább
              ye




kiemelkedı fontosságúnak a közlekedési kapcsolatok, valamint az intézményi ellátottság
          G




elemzését tartottam. A késıbb tervezési folyamat során különleges jelentıséggel bír a
kilenc érintett település közüzemi ellátottsága is, melynek vizsgálatát szintén ebben az
alfejezetben kívánom bemutatni.
       A mikrotérség területét közvetlenül nem érinti, ugyanakkor mégis annak
artériájaként funkcionál a 71-es számmal ellátott országos jelentıségő fıútvonal. A
tervezési terület kilenc települését érintı – 7303, 7304, 7307, 7312, 7313, 7338, 73112,
73117 és a 73118 jelzéső – fıutak mindegyike a 71-es út „felhordó” mellékútvonalaként
értelmezhetı. (Veszprém megye közúthálózati terve)




                                                                                        16
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója




      7. ábra: Veszprém megye közúthálózatának a mikrotérséget érintı elemei




                                                           11
                     (Forrás: Veszprém megye közúthálózati terve)




                                                    20
       A vasút, mint közlekedési alternatíva jelentısége tervezési terület szempontjából
elhanyagolható: annak határain kívül, a Balaton-parti települések mentén fut a MÁV Zrt.
                                             n
Székesfehérvár-Tapolca irányú vasútvonala. Azonban a 29. számú vasúti fıvonal
                                          to
korszerőtlen, villamosítatlan volta, valamint a turisztikai fıszezonon kívül esı idıszakban
                                     ár


meglehetısen ritka járatsőrőssége miatt jelentısége jelentısen elmarad a közúti közlekedés
                                M



különbözı formái mögött. A közúti- és vasúti-hálózat térségi kapcsolatrendszerét az
7. ábra kívánja szemléltetni. (A 29-es vasútvonal honlapja)
                         ai




       A tömegközlekedés egyetlen biztosítottnak tekinthetı formáját a közúti
                tv




személyszállító eszközök végzik. Helyközi járatokat a Balaton Volán és a Somló Volán
              ye




Zrt. Balatonfüredrıl, Veszprémrıl és Tapolcáról indít a mikrotérségbe. Távolsági járatok a
          G




tervezési területtıl délre haladó 71-es számú útvonalon közlekednek. A tömegközlekedés e
formája a zsáktelepülések esetében mőködik a legkisebb hatásfokkal, Balatoncsicsó és
Szentjakabfa a nagyobb járatforgalomtól izoláltnak tekinthetı. (Sapard-program)

                   Igazgatási rendszer és helyi infrastruktúra
       A Nivegy-völgy településein szentantalfai központtal mőködik körjegyzıség, de
Pécsely és Balatonszılıs, valamint Vászoly és Dörgicse közigazgatási-szakmai vezetését is
közösen választott tisztviselı végzi. Kórházak csak Veszprémben és Balatonfüreden
találhatóak, valamint szakrendelések is ez utóbbi településen elérhetıek.
       A Mikrotérség területén két alapfokú oktatási intézmény található: Pécselyen
(Iskola utca 180) és Balatoncsicsón (Nivegy-völgyi Német Nemzetiségi Általános Iskola,


                                                                                        17
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

Balatoncsicsó, fı út 1/A.) Középfokú oktatási intézmény Balatonszılısön található: a
Széchényi      Ferenc      nevét   viselı   4+1   évfolyamos   Kertészeti   Szakképzı   Iskola
(Balatonszılıs, Hısök tere 1.). Gimnáziumi oktatás a mikrotérség határain túl
Balatonfüreden (Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvő Idegenforgalmi
Szakközépiskola és Kollégium), valamint Veszprémben (Lovassy László Gimnázium,
Padányi Bíró Márton. Római Katolikus Gimnázium és a Cholnoky Jenı Általános Iskola
és Gimnázium) vehetı igénybe. A legközelebbi felsıoktatási intézmény a Pannon egyetem,
mely szintén a megyeszékhelyen található. (internettudakozo.hu, Településrendezési
tervek)
          A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy dinamikus fejlıdésének egyik kerékkötıje a
közmőrendszerek hálózatának nem kielégítı fejlettsége. A mikrotérség különbözı közmő-




                                                               11
szakágainak kiépítettségét az 6. mellékletben foglaltam össze. Mint az a táblázatból
kiderül, a tervezési terület kilenc településén összesen 926 lakás csatlakozott a közüzemi


                                                        20
ivóvízhálózathoz, azonban a közcsatorna hálózatnak már csak 598 tagja. A statisztikát
egyértelmően a Nivegy-völgyi települések rontják ilyen kritikus mértékben: itt ugyanis
                                                 n
egyetlen       háztartás      szennyvize      sem     kerül    korszerő     formában     való
                                              to

ártalmatlanításra (8. ábra).
                                            ár
                                    M
                              ai
                  tv
                ye
            G




       8. ábra: A szennyvízelvezetı rendszer hiányosságai miatt a Nivegy-völgyi
                    kisvízfolyások jelenleg teljesen kiszolgáltatottak
                                   (A szerzı felvétele)




                                                                                           18
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

       Ez a jövıben komoly feszültségek forrásává válhat, ugyanis a 2000. évi CXII.
„Balaton-törvény” értelmében építési engedély olyan településen nem adható ki, ahol a
szennyvízkezelés nem megoldott. E rendelkezés alól az érintett települések átmeneti
mentességet kaptak, de a probléma rendezése tovább nem halogatható: a települések
ingatlanállományának     fejlesztése   hiányában    azok    közepes-    és   hosszú    távon
elnéptelenedésre ítéltetnek. (KSH Statinfo)

                               Természeti adottságok
       A tájépítészeti tervezı munka során kiemelt figyelmet kell szentelnünk a tárgyalt
mikrotérség természeti adottságainak. A mikrotérség adottságainak ismeretében jóval
hatékonyabban kiaknázhatók annak természetes erıforrásai, éppen ezért ezen ismeretek a




                                                           11
tervezési feladat végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlenek. A terület természetes
sajátosságaira a legtöbb esetben nincs befolyásolási képességünk, illetve az emberi


                                                     20
beavatkozással megmásítható elemek esetében az antropogén beavatkozás mértékét
illetıen rendkívül óvatosan kell eljárnunk.
                                                 n
                                              to
                                         Éghajlat
                                       ár


               A tervezési terület klímája jobbára megegyezik a Dunántúlon általánosnak
                                M



tekinthetı éghajlati viszonyokkal. Ennek szemléltetését egy Walter-Leith diagram
                          ai




segítségével a 9. ábra szolgálja. A piros csík jelöli az idısávon a fagyos hónapokat, sárga a
                 tv




–veszélyeseket. A világoskék, piros pontokkal tagolt vonal mutatja az aszályveszélyes
idıszakokat. A hulló csapadék mennyiségérıl informáló vastag kék vonal sehol nem
               ye




metszi a piros görbét, így a terület humid egyenleggel bír. A klímadiagram értékeinek
          G




táblázatban történt összefoglalása a 7. mellékletben található.




                                                                                          19
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója




                                                         11
                                                    20
     9. ábra: A mikrotérség klimatikus viszonyainak szemléltetése Walter-Lieth
                                            n
                                klímadiagram segítségével.
                                         to
(Forrás: a szerzı szerkesztése a worldweather.com portál adatsorainak felhasználásával, a
                                    ár

                 Zivatar.hu diagramrajzoló alkalmazásának használatával)
                               M



              A tervezési terület térrészletei egy jobbára egységes mezoklimatikus képet
mutatnak: Az évi középhımérséklet a Balatonhoz közelebb esı területeken meghaladja a
                          ai




10 °C-t, míg a magasabban térszinteken alig valamivel haladja meg a 9 °C-t. Az évi
                tv




napfénytartam szintén a domborzati sajátosságokhoz igazodva mutat hasonló szórást 1960
              ye




és 2000 óra között. A derült (25%-nál alacsonyabb felhıborítású) napok éves átlagértéke
         G




52,7, a napsütés nélküliek száma 71,6. Az éves csapadékösszeg átlaga az országos
középértékhez hasonlóan 650 mm körül alakul. A nyári napok (25 °C feletti
átlaghımérséklettel) száma átlagosan 18,3 a hıségnapok (30 °C feletti hımérséklettel)
átlagos száma 4,7. A relatív páratartalom éves középértéke 73%, a június-augusztus közötti
idıszakban 67%. A csapadékmennyiség eloszlása meglehetısen egyenlıtlen, jellemzıek a
szélsıségesen aszályos idıszakok, de jelentıs csapadékkal járó felhıszakadások
elıfordulása is gyakorinak mondható. (Tóth, 1974)
       A zivatarok valószínősége áprilistól nı meg ugrásszerően, egy-egy felhıszakadás
átlagos élettartama 60-80 perc. Elıfordulási valószínőségük hónapra lebontva a
következıképpen alakul:



                                                                                       20
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója


                          A zivataros napok átlagos száma




                                    (Forrás: Tóth, 1974)

              A mikrotérség két mezoklimatikus sajátossága a Balaton-felvidék egyéb
területein is tapasztalható, de itt különösen kiemelkedı jelentıséggel bír. A balatoni fınnek
nevezet jelenség során a jellemzınek tekinthetı - 32%-os elıfordulás valószínőségő -
északi szélirányra merıleges Bakony vonulatain átbukva a nedves, atlanti eredető
légáramlatok már a hegység északnyugati oldalán megszabadulnak csapadékterhüktıl. Így
a tervezési terület jelentıs hányadát kitevı déli kitettségő lankákra már csak rendkívül




                                                           11
száraz, már-már perzselı légtömegek érkeznek. A másik, különösen jelentıs helyi



                                                     20
meteorológiai jelenség, hogy a Balaton állandóan változó vízfelületérıl sokféle irányban
tükrözıdı napfény szórtan visszaverıdik a hegyek lábához. Így itt a nap által sugárzott
                                             n
közvetlen fénymennyiséghez képest jelentıs többlet tapasztalható, mely rendkívül
                                          to
jótékony, gyümölcsérlelı hatással bír.(Futó, 2000; Tóth, 1974)
                                     ár


                                       Domborzat
                                M



              A mikrotérséget körbeölelı foglaló domborzati formák szerkezetileg a
                          ai




Dunántúli-középhegység délkeleti szárnyának részét képezik A Pécselyi-medencét és a
                tv




Nivegy-völgyet magába foglaló kistáj          hegységi,    dombsági, és     síksági   jellegő
              ye




domborzattípusokat egyaránt felvonultat. Alakrajzilag a Pécselyi-medence – elnevezésének
          G




megfelelıen – tipikusan hegyközi medencékre jellemzı formákat mutat, míg a Nivegy-
völgy a Nagyvázsonyi fennsík kiterjedt eróziós völgyének tekinthetı. A Balaton-felvidék
és kismedencéi kistáj területének közel fele 200-300 méteres tengerszint feletti magasságú,
egyötöde 300-400 méter közötti. A mikrotérség egy jellemzı geológiai szelvényén a
Balaton és Nagyvázsony között fellehetı domborzati formákat, valamint a fı talajalkotó
kızeteket a 10. ábra szemlélteti.




                                                                                          21
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója




    10. ábra: Nagyvázsony- Balaton tengelyő, a mikrotérség jellemzı domborzati
                adottságait bemutató szelvény. (Forrás: Lóczy, 1913)

       A mikrotérség területének függıleges tagoltsága – a Balaton felvidék egészéhez
viszonyítva - relatív nagynak tekinthetı, reliefértéke 80-100 m/km² alakul. A fennsík-
perem mentén bemélyedı Nivegy-völgy aszóvölgyeivel együttesen magas (2,5 km/km²)
völgysőrőségőnek tekinthetı; ugyanakkor a Pécselyi-medence völgyhálózata fejletlen,




                                                          11
tagoltsága 1,3-1,4 km/km² közötti értékeket mutat. (Lóczy, 1913)



                                                   20
                                 Földtani adottságok
                                            n
              A tervezési területet magába foglaló kistáj túlnyomó része a mezozzóos
                                         to
dolomit- és mészkıformációk anyagaiból épül fel, illetve a diluvium során lerakódott lösz
                                    ár


takarja azokat. Építészeti szempontból hasznosítható anyagai elsısorban a nem-fémes
                               M



kızetek: a dolomit, a mészkı, a gyöngykavics és az építıkıként és talajalkotó kızetként
egyaránt jellegzetes hatást keltı permi vörös homokkı. A Pécselyi-medence és a Nivegy-
                         ai




völgy legjellemzıbb geológiai szelvényei a 7. mellékletben kerülnek bemutatásra. (Lóczy,
                tv




1913; Illés, 1981)
              ye




                                         Talajok
          G




              A kistáj jellemzı talajai az erdıtalajok. A Balaton vízgyőjtıterületének
részeként a mikrotérség jellemzı talajtípusai a 11. ábrán kerülnek bemutatásra.




                                                                                      22
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója




                                                            11
                                                      20
               11. ábra: A Balaton vízgyőjtıjének jellemzı talajtípusai.
                                              n
                         (Forrás: Illés, 1981. A szerzı szerkesztése)
                                           to
                                     ár


              A területegység legjelentısebb részén rendzinák képzıdtek a mészkövön. E
                                   M



területek erdısültsége helyenként a 70%-ot is meghaladja, a füves területek részaránya 12,
a szılıké 3%. A kistáj 45%-án elıforduló barnaföldek zömmel harmadidıszaki kızeten
                          ai




kialakult, vályog mechanikai összetételő talajok. Itt az erdısültség mintegy 45%-os, a
                tv




szántók részaránya 35, míg a szılıké 25 %.A szélsıséges vízgazdálkodású térrészleteken
              ye




ezek termırétege lepusztult, ezért azok termékenysége az V.-tıl a VIII. talajminıségi
            G




kategória   felé   tolódott.   A   Balaton-felvidék   átlagos    aranykorona-értéke   12,07,
Balatoncsicsó és Óbudavár területén találhatóak a legkedvezıbb szántóterületek, de azok
középértéke itt sem haladja meg a 17 AK-t. A Balatont környezı területek, benne a
mikrotérség talajainak Máté-féle minıségi osztályai az 12. ábrán kerül bemutatásra.
Amint az az ábráról leolvasható, a tervezési terület talajminısége a tízfokozatú skála
leggyengébb, VIII. és XI. osztályába tartozik. Ebbıl következıen a mikrotérség területén a
nagyüzemi szántóföldi gazdálkodás nem javasolható. (Sapard-program; Illés, 1981)




                                                                                         23
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója




                                                           11
                                                    20
         12. ábra: Talajosztályok: a legjobb az I., a legrosszabb a X. osztályú
                       (Forrás:Illés, 1981 A szerzı szerkesztése)
                                             n
                                          to
                                          Vízrajz
                                     ár


       A tervezési terület egyetlen jelentısebb vízfolyása a Csorsza-patak. A Nivegy-
                                M



völgyet éltetı kisvízfolyás Szentjakabfa határában ered, majd egy enyhe balkanyart
követıen északnyugat-délkelet irányban folyik, majd Balatoncsicsó, Szentantalfa és
                         ai




Tagyon érintésével végül Zánkánál ömlik a Balatonba. A Bakony-hegységben mindezidáig
                  tv




34 halfaj elıfordulását jegyezték fel, ez a 78 fajból álló hazai halfauna 43,5%-át teszi ki.
                ye




(Barta, 1996)
       Kevésbé jelentıs, de még állandó vízfolyás a Zádorkútból eredı Pécsely-patak,
          G




mely Észak-Dél irányú lefolyást követıen Örvényesi-sédként folyik a Balatonba. Szintén a
tervezési területen folyik keresztül a Balatonszılıs határában, a Kis-Gella oldalában eredı
Aszófıi-séd. A Zádorkút mellett a tervezési területen további állandósult források is
találhatóak a tervezési területen, ezek a következıek: A Zádor völgy alsóforrása,
Börtönkút, Mosó-forrás, Nagyforrás, Belsı-forrás és a Meggyeskút. A források helyszíne
és vízhozamuk összehasonlítása az 13. ábrán látható. (Tóth, 1974)




                                                                                         24
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója




           13. ábra: A tervezési területen található források és vízhozamuk
                       (Forrás: Tóth, 1974. A szerzı szerkesztése)

       Több térképen – így a Cartographia Rt. 1958-as kiadványán – és szöveges
dokumentumokban is feltüntetésre került egy „Kistó” elnevezéső állóvíz Pécsely
beépítésre szánt területétıl Délnyugatra. Azonban a helyszínbejárás során bebizonyosodott,
hogy e a nyári idıszakban gyakorlatilag nyomtalanul eltőnik, vélhetıen csak rendkívül




                                                           11
csapadékos idıszakokat követıen válik vizenyıssé e terület.




                                                    20
                                      Növényvilág
                                             n
       A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy növényföldrajzi beosztás szempontjából a
                                          to
Pannonicum flóratartomány Bakonyicum flóravidékének Balatonicum flórajárásába
                                     ár

tartozik. A Dunántúl, és benne a tervezési terület természetes növénytakaróját, valamint a
jelenlegi növényzeti borítottságot bemutató Landsat-mőholdfelvétel az „D” jelő táblán
                                M



kerül bemutatásra. A Kogutowitz Károly által szerkesztett térkép és a napjaink vegetációját
                           ai




bemutató felvétel domborzati terepmodellen való egymás mellé helyezésével rendkívül
                 tv




szemléletesen összehasonlíthatóvá válik az egykori- és a jelenlegi növényzeti borítottság.
               ye




       A Balaton- felvidéki flórajárás sajátos összetétele annak egyedi földrajzi fekvésével
magyarázható. A flórajárás elsısorban a többnyire a Földközi-tenger partvidékén, valamint
          G




a Balkán-félszigeten honos szubmediterrán növényekben való gazdagságával emelkedik ki
az ország egyéb botanikai egységei közül (14. ábra). Ennek oka a fent már jellemzett,
sajátságos geomorfológiai sajátosságokból következı mezoklímában keresendı. A
szubmediterrán hatások mellett rendkívül jelentıs növényföldrajzi hatásként megemlítendı
a két nagy Dunántúli klíma találkozása is. Míg Nyugat felıl az Alpok vonulatai által
felerısített atlantikus klímahatás érvényesül, Kelet felıl az Alföld érezteti kontinentális
hatását. Elıbbi az atlanti-mediterrán, csapadékigényes növénytársulások – elsısorban üde
bükkösök - kialakulását teszi lehetıvé, míg utóbbi a sztyeppnövényzet elemeinek
megjelenését segíti elı.




                                                                                         25
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

       A helyi flóra szubmediterrán – melegkedvelı – elemei közé tartozik a téltemetı
(Erantis hyemalis), mely az egész Balaton-felvidéken csak a Pécselyi-medencében fordul
elı. További különleges jelentıséggel bíró, elsısorban Európa déli partvidékére jellemzı
növényegyedek a pusztai szélfő (Mercurialis ovata), az ıszi csillagvirág (Scilla
autumnalis), a Haller-sás (Carex halleriana) és a bokros koronafürt (Coronilla emerus).




                                                           11
                                                     20
                                             n
                                          to
                                     ár
                                M



14. ábra: A szegélyterületek diverzitása nem csak a botanikusok számára lenyőgözı
                               (Forrás: A szerzı felvétele)
                          ai




       Klímazonális erdei vegetáció elsısorban a tervezési terület enyhe ejtéső
                tv




domboldalain alakult ki. Közel azonos kiterjedésben találhatunk itt mészkedvelı
              ye




tölgyeseket (Vicio sparsiflorae-Quercetum) és cseres-tölgyeseket (Quercetum petraeae-
          G




cerris). A völygek uralkodó növénytársulása a gyertyános-tölgyes (Querco pertaeae-
Carpinetum). A Zádor-vár és a Nagy-vár tetı különleges erdıtársulása a fafajokban gazdag
elegyes karszterdı (Fago-Ornetum).
       A területen foltokban lápréteket, mocsári társulásokat is találhatunk, ahol
különleges orchideák is fellehetık; mint a mocsári nıszıfő (Epipactis palustris), a
hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp.
palustris). A Vászolyi Nyelı mélyedésében a magas sás mellett a zsombékos sás
(Caricetum elatae) árulkodik a vízjárta terület jelenlétérıl, valamint olyan ritkaságokkal is
találkozhatunk, mint a csikorgófő (Gratola officinalis) és az ágas békabuzogány
(Sparganium erectum). (Futó, 2000)




                                                                                          26
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója


                                Különleges ritkaságok

       A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet növényfajainak 10%-a, összesen 67 taxon
védett. A mikrotérség növényvilágának legértékesebb elemei közé tartozok a
balatonszılısi Kis-Gella oldalában – mindössze néhány tı formájában – fellelhetı
pikkelypáfrány (Ceterach officinarum agg.). A pécselyi Pogány-pince lábánál nagyobb
állományban is megtalálható a farkasölı sisakvirág (Aconitum vulparia). Kora tavasszal
rendszeresen együtt fordul elı a fekete-bíbor virágú kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp.
nigricans) és a kékes-ibolya virágú leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Elsısorban
erdıszéleken lehet találkozni a májusban virágzó, rendkívül ritka erdei szellırózsával
(Anemone sylvestris). Szintén tavasszal díszít a környezı erdıkben a jellegzetes kék színő
virágú májvirág (Hepatica nobilis) valamint a sztyepprétek sárga virágú éke, a tavaszi




                                                          11
hérics (Adonis vernalis).



                                                    20
       A vászolyi Nagy-vár-tetı fokozottan védett bükkösében néhány tı szálkás pajzsika
(Dryopters carthusiana) fellehetı. Dörgicsén, a Zimmer-tetı oldalában kapaszkodik fel a
                                             n
pirítógyökér (Tamus communis), valamint ugyanitt a Bere-alján, továbbá a pécselyi Derék-
                                          to
hegyen találkozhatunk a különleges –spirálisan felcsavarodó – virágzatú orchideával, az
                                     ár

ıszi füzértekerccsel (Spirantes spiralis, 15. ábra). További különleges orchideafajok a
piros- és fehér madársisak (Cephalanthera rubra és C. damasonium), valamint a gérbics
                                M



(Limodorum abortivum).
                            ai




       A Müller nıszıfő (Epipactus muellerii) mellett az orchideák széles családjának
                 tv




további fajai is megtalálhatók a Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területén. Ezek a
               ye




széleslevelő- (Epipactus helleborine), a kislevelő- (Epipactus microphylla) és a gyönyörő
virágú mocsári nıszıfő (Epipactis palustris). Rendkívüli ritkasága miatt fokozott védelmet
          G




élvez a méhbangó (Ophrys apifera), melynek kisebb populációit Balatonszılıs és Pécsely
határában találhatjuk meg. A Zádor-vár környékén található a tervezési terület legritkább
orchideája, a vitéz kosbor (Orchis militaris). (www.bfnp.hu, Futó, 2000).




                                                                                       27
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója




                                                          11
       15. ábra: Különleges szépségével vonzza a tekintetet az ıszi füzértekercs
         (Forrás: Szász-Anhalt İshonos Orchideák Munkacsoportjának honlapja)



                                                    20
       A helyi lápréteken elıforduló növényelemek a lápi nyúlfarkfő (Sesleria uliginosa),
                                            n
a keskenylevelő gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), és a jóval ritkább széleslevelő
                                         to
gyapjúsás (Eriophorum latifolium). Tölgyerdık szélén, karsztbokorerdıkben lelhetık fel a
                                    ár

pázsitos nıszirom (Iris gramnea) és a tarka nıszirom (Iris variegata) egyedei; míg a
                               M



hazánkban található legkisebb nısziromfaj, az apró nıszirom (Iris pumilla) elsısorban
száraz sziklagyepek lakója, így a balatonszılısi Dobogón, valamint a Szénégetı-hegyen
                         ai




található meg (Futó, 2000).
                tv
              ye




                                       Állatvilág

       A tervezési terület természeteshez közeli környezetállapotáról tanúskodik a
         G




légszennyezésre rendkívül érzékeny szitakötık (Odonata) viszonylagos fajgazdagsága. A
Pécselyi Kistó környezetében fellehetı a védettséget élvezı réti rabló (Lestes dryas) és a
díszes légivadász (Coenagrion ornatom). A Pécselyi-medence rovarkülönlegességei közé
tartozik a hatalmas mérető, akár 10 cm-es testhosszt is elérı nádi acsa (Anaciaeschna
isosceles). A patakpartok, így az például Aszófıi-séd felsı szakasza mentén él a
szennyezıdésekre különösen érzékeny kisasszony-szitakötı (Calopteryx virgo).
       A tervezési területen a farkatlan kétéltőek öt családja képviselteti magát. A vízhez
kötıdı fajok közül fellelhetıek itt a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a vízibékák
(Rana esculenta complex); valamint a „szárazföldi” taxonok is szép számban
megtalálhatók, így a baran varanfgy (Bufo bufo), a barna ásóbéka (Pelobates fuscuc), a


                                                                                        28
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

zöld levelibéka (Hyloba arborea) és az erdei békai (Rana dalmatina). A délies kitettségő,
szubmediterrán éghajlati jegyeket viselı sztyepprétek kiváló élıhelyet jelentenek a
hüllıféléknek (Reptilia). Ezért rendkívül otthonosan érzi magát a fürge gyík (Lacerta
agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis), valamint az ártalmatlan rézsikló (Coronella
austraca) is.
       Tavaszi és ıszi vonulásidıben rendszeresen megfordul e területen a nagy kócsag
(Egretta garzetta), valamint a tavasszal itt költ a guvat (Rallus aquaticus) és a rendkívül
veszélyeztetett haris (Crex crex).A másodlagos biotópok –felhagyott szılık, gyümölcsösök
– környékén rendszeresen elıforduló éjjeli ragadozó a füleskuvik (Otus scops). Inkább a
rovarvilágra jelent veszélyt viszont a gyönyörő tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), de
a kevésbé forgalmas nyaralók, pincék környezetében otthonra lelt a füsti fecske (Hirundo




                                                           11
rustica) és a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochuros). Nyílt dolomitfelszínek mentén
mentén találkozhatunkaz erdei pacsirta (Lulla arborea) fészkével, a bokros gyepek


                                                    20
közelében pedig a sárga citromsármány (Emberiza citrinella) is gyakran fellehetı. Az idık
folyamán több olyan exóta madárfaj is otthonosan berendezkedett itt, mint a szürke
                                             n
légykapó (Muscicapa striata) és a csicsörke (Serinus serinus).
                                          to
                                     ár
                                M
                         ai
                  tv
                ye
          G




                16. ábra: Néha a lakóházakba is beköltözik a nagy pele
            (Forrás: ItsNature.org természettudományi ismeretterjesztı honlap)


       A területen viszonylag kevés emlısfajjal találkozhatunk. A rovarevık rendjébe
tartozó keleti sün (Erinaceus concolor) mellett a fellehetı itt törpecickány (Sorex minutus)
és mezei cickány (Sorex leucodon) is. A mókusfélék (Scuridae) mellett további, a
rágcsálók rendjébe tartozó családdal is találkozhatunk itt: a pelefélék (Gliridae) egyik
jellemzı képviselıje az öreg, aljnövényzetben gazdag tölgyesekben elıforduló apró



                                                                                         29
Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója

termető mogyorós pele (Muscardinus avellanarius). Az egértermető rágcsáló nagyobb
testő rokona, a nagy pele (Glis glis) sokszor a lakóépületekbe is behúzódik (16. ábra). A
ragadozók rendjébe tartozó állatok közül itt is találkozhatunk menyéttel (Mustela nivalis),
melyek elıszeretettel fogyasztják a az itt elıforduló hörcsögféléket (Cricetide), így az
erdei- és mezei pockokat (Clerthrinomys glareolus és Microtus arvalis). (Futó, 2000)

                         A mikrotérség környezetállapota
       Jelentıs zaj- és légszennyezéssel járó gépjármőforgalmat – annak korlátozott
idegenforgalmi potenciálja következtében - a mikrotérség nem bonyolít. Környezeti
terhelést jelent a nyári idıszakban többszörösére növekvı népesség tevékenysége is. A
mikrotérség területén semmilyen jelentısebb ipari tevékenységet folytató üzem nem




                                                           11
található.
       Amint az ezt megelızı fejezetekben is említésre került, a mikrotérségben a


                                                    20
szennyvíz csatornahálózat komoly hiányosságokkal rendelkezik, a tervezési terület
legjelentısebb   környezetterhelését   a   folyékony    lakossági    hulladék   jelenti.   A
                                              n
szennyvízkezelés megoldatlanságán túlmenıen a beépítésre nem szánt területeken kialakult
                                           to

illegális hulladéklerakók léte vezet negatív környezetállapot-változáshoz.
                                       ár


       A növényvédıszerek és mőtrágyák környezetterhelése a mikrotérségben csupán
                                M



meglepıen elhanyagolható mértékben jelentkezik. Ennek oka a szántóterületek viszonylag
alacsony arányszámában, valamint a növényvédıszerek és szintetikus trágyák magas
                         ai




beszerzési árában keresendı. A mikrotérségben rendkívül korlátozott számban fellehetı
                   tv




állattartó telepek trágyakezelése elfogadható. Az elızıekben már bemutatott források és
                 ye




kisvízfolyások jobbára szennyezıdéstıl mentesek.
             G




       Miként az a 2000. évi CXII. számú „Balaton-törvény” 4/10. jelő mellékletében is
feltőntetésre került, a mikrotérség területének jelentıs része vízeróziónak kitett. A
termıtalaj lemosódása fıként a magasabb lejtésszögő területeken jelent évszázadok óta
problémát – e tájhasználati konfliktus rendezésére a mai napig nem született kielégítı
megoldás.
       A környezetállapotot közvetve befolyásoló tényezı az ugaron hagyott területek és
nem megfelelıen kezelt erdıterületek csökkent biológiai aktivitásértéke is. E probléma
gyökere sok esetben az elaprózott birtokszerkezetben és a tisztázatlan jogviszonyokban
keresendı. (Sapard-program)




                                                                                           30
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója
A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója

Mais conteúdo relacionado

Destaque

Higher Education & Social Media Instruction
Higher Education & Social Media InstructionHigher Education & Social Media Instruction
Higher Education & Social Media InstructionRobyn D. Shulman, M.Ed.
 
Higher Education, Academic Advising and Enrollment: 5 Important Tips To Incre...
Higher Education, Academic Advising and Enrollment: 5 Important Tips To Incre...Higher Education, Academic Advising and Enrollment: 5 Important Tips To Incre...
Higher Education, Academic Advising and Enrollment: 5 Important Tips To Incre...Robyn D. Shulman, M.Ed.
 
Trinetwpbuildsuccess 120327182905-phpapp02
Trinetwpbuildsuccess 120327182905-phpapp02Trinetwpbuildsuccess 120327182905-phpapp02
Trinetwpbuildsuccess 120327182905-phpapp02TriNet
 
Unidade de aprendizaje 4 planteamiento del problema cuantitativo
Unidade de aprendizaje 4 planteamiento del problema cuantitativoUnidade de aprendizaje 4 planteamiento del problema cuantitativo
Unidade de aprendizaje 4 planteamiento del problema cuantitativoBrenda Grimaldo
 
Unidad de aprendizaje 1 metodologia
Unidad de aprendizaje  1 metodologiaUnidad de aprendizaje  1 metodologia
Unidad de aprendizaje 1 metodologiaBrenda Grimaldo
 
Unidad de aprendizaje 5 objetivos de una investigación
Unidad de aprendizaje 5 objetivos de una investigaciónUnidad de aprendizaje 5 objetivos de una investigación
Unidad de aprendizaje 5 objetivos de una investigaciónBrenda Grimaldo
 
Unidad de aprendizaje 1 calidad
Unidad de aprendizaje  1 calidadUnidad de aprendizaje  1 calidad
Unidad de aprendizaje 1 calidadBrenda Grimaldo
 

Destaque (12)

Higher Education & Social Media Instruction
Higher Education & Social Media InstructionHigher Education & Social Media Instruction
Higher Education & Social Media Instruction
 
Education media, data and stats
Education media, data and statsEducation media, data and stats
Education media, data and stats
 
Calidad en el servicio
Calidad en el servicioCalidad en el servicio
Calidad en el servicio
 
Higher Education, Academic Advising and Enrollment: 5 Important Tips To Incre...
Higher Education, Academic Advising and Enrollment: 5 Important Tips To Incre...Higher Education, Academic Advising and Enrollment: 5 Important Tips To Incre...
Higher Education, Academic Advising and Enrollment: 5 Important Tips To Incre...
 
DonDate
DonDateDonDate
DonDate
 
Presentacion
PresentacionPresentacion
Presentacion
 
Trinetwpbuildsuccess 120327182905-phpapp02
Trinetwpbuildsuccess 120327182905-phpapp02Trinetwpbuildsuccess 120327182905-phpapp02
Trinetwpbuildsuccess 120327182905-phpapp02
 
Unidade de aprendizaje 4 planteamiento del problema cuantitativo
Unidade de aprendizaje 4 planteamiento del problema cuantitativoUnidade de aprendizaje 4 planteamiento del problema cuantitativo
Unidade de aprendizaje 4 planteamiento del problema cuantitativo
 
Benchmarking y 5's
Benchmarking y 5'sBenchmarking y 5's
Benchmarking y 5's
 
Unidad de aprendizaje 1 metodologia
Unidad de aprendizaje  1 metodologiaUnidad de aprendizaje  1 metodologia
Unidad de aprendizaje 1 metodologia
 
Unidad de aprendizaje 5 objetivos de una investigación
Unidad de aprendizaje 5 objetivos de una investigaciónUnidad de aprendizaje 5 objetivos de una investigación
Unidad de aprendizaje 5 objetivos de una investigación
 
Unidad de aprendizaje 1 calidad
Unidad de aprendizaje  1 calidadUnidad de aprendizaje  1 calidad
Unidad de aprendizaje 1 calidad
 

A pécselyi medence komplex fejlesztési koncepciója

  • 1. N Y I L A T K O Z A T Alulírott Gyetvai Márton tájépítészmérnök hallgató kijelentem, hogy dolgozatomat a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készítettem, tájépítészmérnök diploma megszerzése érdekében. 11 Kijelentem, hogy a dolgozatot más szakon korábban nem védtem meg, 20 saját munkám eredménye és csak a hivatkozott forrásokat (szakirodalom, eszközök stb.) használtam fel. n to Tudomásul veszem, hogy szakdolgozatomat/diplomamunkámat a ár Budapesti Corvinus Egyetem könyvtárában a nem kölcsönözhetı könyvek között helyezik el. M ai tv Budapest, 2011. április 22. ye G ……………………….. Gyetvai Márton
  • 2. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék (TTT) A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 n Készítette: Gyetvai Márton to Tájépítész egyetemi hallgató ár M Belsı konzulens: Szilvácsku Zsolt BCE – TTT ai tv Külsı konzulens: Sain Mátyás ye VÁTI Nonprofit Kft. G Belsı bíráló: . Külsı bíráló: . Dr. Csemez Attila tanszékvezetı BUDAPEST, 2011. MÁJUS 3.
  • 3. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .......................................................................................................... 6 VIZSGÁLAT ........................................................................................................... 6 Célkitőzések ..................................................................................................................................................... 7 Mikrotérségi szemlélet .................................................................................................................................... 7 Felsıbb szintő tervek által megfogalmazott célkitőzések............................................................................. 8 A tervezési kereteket jelentı jogszabályok................................................................................................. 12 Területlehatárolás ......................................................................................................................................... 13 Területlehatárolás indoklása ....................................................................................................................... 15 Regionális kapcsolatok.................................................................................................................................. 16 Igazgatási rendszer és helyi infrastruktúra................................................................................................. 17 Természeti adottságok................................................................................................................................... 19 Éghajlat....................................................................................................................................................... 19 11 Domborzat .................................................................................................................................................. 21 Földtani adottságok..................................................................................................................................... 22 Talajok........................................................................................................................................................ 22 20 Vízrajz ........................................................................................................................................................ 24 Növényvilág................................................................................................................................................ 25 Különleges ritkaságok ................................................................................................................................ 27 n Állatvilág .................................................................................................................................................... 28 to A mikrotérség környezetállapota ................................................................................................................. 30 Tájalakulás-történet ...................................................................................................................................... 31 ár Tájhasználati változások a XIX. század végéig .......................................................................................... 31 Tájhasználati változások a XIX. század végétıl......................................................................................... 31 M A mikrotérség területhasználata napjainkban ............................................................................................. 33 Társadalmi mutatók...................................................................................................................................... 34 ai A lakónépesség eloszlása............................................................................................................................ 35 Demográfiai folyamatok............................................................................................................................. 35 tv Lakossági aktivitás ..................................................................................................................................... 38 Jelentısebb NGO-k..................................................................................................................................... 38 ye Gazdasági mutatók........................................................................................................................................ 40 Agrárgazdálkodás ....................................................................................................................................... 42 G Turisztikai ágazat........................................................................................................................................ 43 Települési gazdálkodás és támogatási források .......................................................................................... 44 Értékek ........................................................................................................................................................... 48 Kultúrtörténeti emlékek .............................................................................................................................. 49 Egyedi tájértékek ........................................................................................................................................ 49 A borkészítés hagyománya, mint kulturális érték....................................................................................... 50 ÉRTÉKELÉS........................................................................................................ 52 I. SWOT – analízis......................................................................................................................................... 52 Erısségek.................................................................................................................................................... 52 Gyengeségek............................................................................................................................................... 52 Lehetıségek ................................................................................................................................................ 53 Veszélyek ................................................................................................................................................... 53 II. TDM – központ elhelyezésének alkalmasság-értékelése ....................................................................... 53 Munkahipotézis .......................................................................................................................................... 54 Az alkalmazott módszer ismertetése........................................................................................................... 54 1. Központi szerep betöltésére való alkalmasság........................................................................................ 54 2. Üdülıterületektıl való távolság .............................................................................................................. 55 2
  • 4. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója III. Elérhetı egyedi tájértékek száma.......................................................................................................... 56 IV. Szálláslehetıségek................................................................................................................................ 57 V. Megyeszékhelytıl való távolság ............................................................................................................ 58 VI. Közúthálózati ellátottság ...................................................................................................................... 59 VII. Közösségi közlekedés ......................................................................................................................... 60 VIII. Egyedi, arculatalkotó erısségek......................................................................................................... 61 Eredmények összefoglalása ........................................................................................................................ 62 III. A mikrotérség szılıtermı ültetvényeinek értékelése ........................................................................... 64 JAVASLATOK ..................................................................................................... 66 Célok............................................................................................................................................................... 66 Programok ..................................................................................................................................................... 66 I. Gazdaságfejlesztési program .................................................................................................................... 67 I./A alprogram: Agrárgazdálkodási tevékenységek fejlesztése ................................................................. 67 Birtokrendezés ............................................................................................................................................ 67 Területhasználat optimalizálása.................................................................................................................. 67 Szılıtermı területek felújítása ................................................................................................................... 68 11 Mintagazdaság kialakítása .......................................................................................................................... 68 Fajtaválasztás optimalizálása...................................................................................................................... 68 Állattenyésztés támogatása ......................................................................................................................... 69 20 Mikrotérségi feldolgozóüzem kialakítása ................................................................................................... 69 Mikrotérségi márkanév kialakítása ............................................................................................................. 70 Több pillérbıl összetevıdı támogatási formák kialakítása ........................................................................ 70 n Agrárgazdasági termékskála bıvítése......................................................................................................... 70 Borászati összefogás és felügyelet kialakítása............................................................................................ 71 to Ökotermesztés feltételeinek megteremtése................................................................................................. 71 Biominısítés bevezetése............................................................................................................................. 72 ár Termékfeldolgozottság növelése ................................................................................................................ 73 Közös begyőjtés és értékesítés.................................................................................................................... 72 M „Szedd magad” akciók meghirdetése ......................................................................................................... 73 I./B alprogram: A mikrotérség gazdasági diverzifikálása ......................................................................... 73 ai Kézmőves marketingstratégia kidolgozása................................................................................................. 73 Ökoaktív turizmusfejlesztés........................................................................................................................ 73 tv Szezonszéthúzás ......................................................................................................................................... 74 Turisztikai termékfejlesztés ........................................................................................................................ 74 ye Arculatformáló turisztikai attrakció kialakítása.......................................................................................... 74 Falusias turizmusformák felértékelése........................................................................................................ 75 Minıségi szálláshelykínálat kialakítása...................................................................................................... 75 G Vendégházak fejlesztése ............................................................................................................................. 76 Mikrotérségi TDM szervezet kialakítása .................................................................................................... 76 Közös turisztikai terv kialakítása................................................................................................................ 76 II. „Fenntartható tájhasznosítás” program ................................................................................................ 77 II./A. alprogram: Tájrendezési javaslatok .................................................................................................. 77 Tájhasználati konfliktusok rendezése ......................................................................................................... 77 Légvezetékek eltüntetése ............................................................................................................................ 78 A balatonszılısi bányatelek rehabilitációja................................................................................................ 79 Illegális hulladéklerakatok felszámolása .................................................................................................... 79 Meliorációs tevékenységek megvalósítása ................................................................................................. 80 Vízfolyások rendezése ................................................................................................................................ 81 Utak tájképi illeszkedésének megvalósítása ............................................................................................... 81 II./B. alprogram: Progresszív tájtervezési javaslatok ................................................................................ 81 Tartamos tájgazdálkodás eszközeinek megismertetése .............................................................................. 81 Kezelési javaslatok a védett természeti területeken .................................................................................... 82 Mikrotérségi hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 83 Tájképvédelem a beépítésre nem szánt területeken .................................................................................... 83 3
  • 5. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Lakóházak, nyaralók településképi illeszkedésének biztosítása ................................................................. 84 Egyedi tájértékek felmérése........................................................................................................................ 84 Egyedi tájértékek védelme.......................................................................................................................... 85 Mikrotérségi vízgazdálkodás ...................................................................................................................... 85 III. Életminıség és lakókörülmények fejlesztése ........................................................................................ 86 III./A alprogram: A települési szuprastruktúra fejlesztése, értékvédelem............................................... 86 A lakossági szennyvízhálózat kiépítése ...................................................................................................... 86 Új lakóterületek kijelölése, telekosztás....................................................................................................... 87 A közúthálózat fejlesztése .......................................................................................................................... 88 A közúthálózat meglévı elemeinek felújítása ............................................................................................ 88 Kerékpáros úthálózat fejlesztése................................................................................................................. 90 Térségi áruszállító üzembe helyezése......................................................................................................... 89 Az utazó árusok programozása ................................................................................................................... 89 Települési értékvédelem ............................................................................................................................. 90 Az építészeti tradíciók életben tartása......................................................................................................... 90 III./B alprogram: Mikrotérségi szemléletformálás és térségi munkamegosztás ...................................... 91 Mikrotérségi menedzser kinevezése ........................................................................................................... 91 Mikrotérségi rendezési terv kidolgozása .................................................................................................... 91 11 Térségi munkamegosztás megvalósítása .................................................................................................... 92 Partnerség a projektmenedzsment során..................................................................................................... 92 Partnerség a lakossági ellátórendszer fejlesztésében .................................................................................. 93 20 Oktatásfejlesztés ......................................................................................................................................... 93 Környezeti nevelés ..................................................................................................................................... 94 A „folyamatos tervezés” megvalósítása kisebb léptékben is ...................................................................... 94 Virtuális közlekedési központ kialakítása................................................................................................... 94 n A fenntartható mobilitás fejlesztéseinek adaptálása ................................................................................... 95 to Gazdasági információs portál kialakítása ................................................................................................... 95 A megvalósításhoz szükséges források......................................................................................................... 96 ár Kitekintés ....................................................................................................................................................... 99 M Összefoglalás ................................................................................................................................................ 100 FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................. 101 ai tv MELLÉKLETEK................................................................................................. 104 ye G Ábrajegyzék 1. ábra: A Balaton Régió tervdokumentumai és azok kapcsolatai ........................................ 8 2. ábra: A balatoni tervdokumentumoka 2007-13-as operatív programszerkezetben .......... 9 3. ábra: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának célfája................................................ 10 4. ábra: A tervezési terület településeinek területe .............................................................. 13 5. ábra: A tervezési terület lehatárolása............................................................................... 14 6. ábra: A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területi lehatárolása................................ 15 7. ábra: Veszprém megye közúthálózatának a mikrotérséget érintı elemei........................ 17 8. ábra: A Nivegy-völgyi kisvízfolyások kiszolgáltatottsága.............................................. 18 9. ábra: A mikrotérség klímadiagramja ............................................................................... 20 10. ábra: A mikrotérség jellemzı domborzati adottságai .................................................... 22 11. ábra: A Balaton vízgyőjtıjének jellemzı talajtípusai.................................................... 23 12. ábra: Talajosztályok bemutatása.................................................................................... 24 13. ábra: A tervezési területen található források és vízhozamuk ....................................... 25 4
  • 6. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 14. ábra: A szegélyterületek diverzitása nem csak a botanikusok számára lenyőgözı....... 26 15. ábra: Az ıszi füzértekercs.............................................................................................. 28 16. ábra: A nagy pele........................................................................................................... 29 17. ábra: A szılık területi arányának változása a Balaton vízgyőjtıjén. ............................ 32 18. ábra: A mikrotérség felszínborítása (CORINE) ............................................................ 34 19. ábra: A tervezési terület lakosságának települési eloszlása........................................... 35 20. ábra: A tervezési terület településeinek lakossági koreloszlása .................................... 36 21. ábra: Az élveszületések és a halálozások különbsége ................................................... 36 22. ábra: Migráció................................................................................................................ 37 23. ábra: Ismertté vált közvádas bőncselekmények ............................................................ 37 24. ábra: Mőködı nonprofit szervezetek ............................................................................. 38 25. ábra: Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap......................................... 40 26. ábra: A tervezési terület településein mőködı vállalkozások száma............................. 41 27. ábra: A Balaton régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke.......................... 41 28. ábra: A regisztrált munkanélküliek aránya.................................................................... 42 29. ábra: Regisztrált vállalkozások mezıgazdaságban........................................................ 43 30. ábra: Regisztrált vállalkozásokturizmusban .................................................................. 44 11 31. ábra: A támogatásra került projektek száma a 2002 és 2010 közötti idıszakban ......... 45 32. ábra: A támogatásra került projektek területi eloszlása................................................. 45 20 33. ábra: A Balatonfüredi Kistérség településein támogatott projektek darabszáma .......... 46 34. ábra: A megvalósított projektek támogatási összegének összetétele ............................ 47 35. ábra: Egy fıre jutó támogatás a Balatonfüredi Kistérség településein.......................... 47 n 36. ábra: Régészeti lelıhelyek és mőemlékek a tervezési területen .................................... 49 to 37. ábra: Az ország legjobb szılıtermı területeinek egyike............................................... 50 38. ábra: Központi szerep betöltésére való alkalmasság ..................................................... 55 ár 39. ábra: Üdülıterületektıl való távolság............................................................................ 56 40. ábra: Elérhetı egyedi tájértékek száma ......................................................................... 57 M 41. ábra: Szálláslehetıségek ................................................................................................ 58 42. ábra: Megyeszékhelytıl való távolság........................................................................... 59 ai 43. ábra: Közúthálózati ellátottság ...................................................................................... 60 44. ábra: Közösségi közlekedés........................................................................................... 61 tv 45. ábra: Egyedi erısségek .................................................................................................. 62 ye 46. ábra: Az egyéni értékelés táblázatban történı összefoglalása ....................................... 63 47. ábra: A szılıtermesztésre alkalmas területek kihasználtsága ....................................... 64 G 48. ábra: A mikrotérség szılıtermı ültetvényeinek területi vizsgálata............................... 65 49. ábra: Legelı kecskék napjainkban................................................................................. 69 50. ábra: Levendulatermesztés ............................................................................................ 70 51. ábra: A „Diós-ház” ........................................................................................................ 76 52. ábra: A nagyfeszültségő vezeték ................................................................................... 78 53. ábra: A balatonszılısi mészkıbánya mint tájseb .......................................................... 79 54. ábra: Az ország legszebb fekvéső hulladéklerakata ...................................................... 80 55. ábra: A meliorációs tevékenységek hiánya ................................................................... 80 56. ábra: A csapadékelvezetı árok gondozatlansága........................................................... 81 57. ábra: A mikrotérségi lakóházépítések „állatorvosi lova” .............................................. 83 58. ábra: Hivalkodó építészeti megoldások Vászolyon....................................................... 84 59. ábra: A Szent-Jakab forrástó ......................................................................................... 86 60. ábra. Egy magyar szennyvíztisztító kisberendezéseket telepítı cég termékajánlata..... 87 61. ábra: A Dörgicsére tervezett lakópark ........................................................................... 88 62. ábra: Az utak felújítása sürgetı probléma ..................................................................... 89 5
  • 7. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Bevezetés Ismert tény, hogy napjainkban az emberiség döntı hányada városias körülmények között él. Az urbanizáció soha nem látott méreteket öltött, egyes fejlett régiókban már a népesség négyötöde városlakó. Ezzel a rendkívül világos érveléssel hangsúlyozzák munkájuk jelentıségét az urbanizmussal foglalkozó szakemberek is. Ugyanakkor, mint minden sokáig egy irányba mutató trend, a városiasodás folyamata is bármikor visszájára fordulhat. A kutatómunka lényege, hogy mindig egy lépéssel a jelen folyamatai elıtt járjunk - ezt e dolgozat egy vidéki téregység eltartóképességének fejlesztési lehetıségeit körüljárva kívánja megvalósítani. Munkám során a területfejlesztési és tájépítészeti eszközöket egy korábban már 11 létezı és napjainkban újra felfedezett-, az Európai Unió önálló szervezıdésen alapuló együttmőködés elvével harmonizáló tervezési léptékben, a mikrotérségek szintjén 20 alkalmaztam. A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy egymástól jól elkülönülı, önálló geográfiai és társadalmi egységeket alkotnak. Így látszólag az e dolgozatban megtett n propozíciók némelyike olyan, e településcsoportok határain átívelı együttmőködést kíván, to mely mindennemő történeti hagyományt nélkülözni kénytelen. Azonban e kooperáció ár életre hívását az egymás erısségeibıl építkezni képes szinergia lehetısége messzemenıkig M indokolni látszik. Az eltérı erıforrások megfelelı hasznosításával a kilenc település ai egységébıl képzett mikrotérség a területfejlesztés alapelvének megfelelıen a fejlettségbeli különbségek nivellálásával képes a prosperálás útjára lépni. tv ye Vizsgálat G A vizsgálati munkarészt négy jelentısebb alfejezetre bontottam. Elsıként megfogalmaztam a késıbbiekben megvalósításra kerülı fejlesztési mikrotérségi koncepció alapvetı célkitőzéseit. Következı lépésként a tervezési egység természeti, gazdasági, társadalmi és kulturális hátterét vizsgáltam. Ezt követıen megvizsgáltam a mikrotérség múltbéli-, és a jelenlegi területhasználata között lezajlott átalakulás folyamatát, melybıl következtetni tudtam az idıközben bekövetkezett tájhasználati változásokra is. Végül rendszereztem a közelmúltban elkészült – tehát a tervezés idıpontjában hatályos- a mikrotérség területére nézve kötelezı érvényő szabályokat lefektetı felsıbbrendő terveket. A meglévı tervi környezet irányvonalainak figyelembevételével lehetıség nyílik az optimális fejlesztési javaslatok megtételére a fejlesztési koncepció elızetesen megfogalmazott célkitőzéseinek realizálása érdekében. 6
  • 8. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Célkitűzések A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciójának célja az itt élı lakosság életkörülményeinek, valamint a téregység környezetállapotának tájépítészeti eszközök hozzárendelésével való javítása. A tervezési egység legjelentısebb, a táji eltartóképességet veszélyeztetı, valamint a fejlıdést gátló tényezıinek bemutatása a II. számú táblán elhelyezett problémafa segítségével történik. A fejlesztési koncepció célrendszere két munkamódszer eredıjének tekinthetı: a célkitőzések egyrészrıl a hazánkban újszerőnek tekinthetı mikrotérségi tervezés metodikájához illeszkedıen-; másrészt a tervezési terület magasabb szintő terveiben foglaltak kibontásával, tájépítészeti szempontból történı továbbgondolásával kerültek megfogalmazásra. Ezáltal a késıbbiekben az alulról építkezı, a szubszidiaritás elvét messzemenıkig érvényesíteni kívánó tervezési szemlélet a felülrıl 11 szabályozott keretek között egy nagyobb volumenő rendszerbe integrálhatva már megfelelı hatásfokkal tud érvényesülni. Mikrotérségi szemlélet 20 n Mint az a közelmúltban készült tanulmányokban megfogalmazásra került, a to magyarországi területi tervezési gyakorlat szerint a települési rendezési tervek egymástól ár jóformán teljesen függetlenül készülnek. Így a kérdések dokumentumok – a települések M közötti párbeszéd hiányában – a legtöbb esetben nem kerülnek összehangolásra. Ahogy az a Völgyzugoly Mőhely Kft. 2009-ben kidolgozott tanulmányában is megállapításra került, ai a jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmatlan a hasonló adottságú, egymással szomszédsági tv viszonyban álló települések közös érdekeinek képviseletére, az eredményes kooperáció ye megvalósítására. Ezért különösen az olyan speciális helyzető térrészletekben, mint G borvidékeken, Nemzeti Park területén, Világörökség várományos területen és üdülıterületeken fekvı kis- és aprófalvas települések esetében célszerő a kistérségi rendszer további egységekre, mikrotérségekre történı bontása. Mikrotérség: „Olyan hasonló táji, gazdasági, társadalmi és kulturális adottságokkal rendelkezı szomszédos települések együttese, ahol a hasonló adottságok alapján közös, egymással összehangolt fejlesztési elképzelések és irányok fogalmazhatók meg. A mikrotérség közigazgatási szempontból a kistérség részeként létrejövı, földrajzilag összefüggı települések csoportja, melyek együttesen legalább alapfokú ellátási kötelezettségeik teljesítésére képesek.” (Völgyzugoly Mőhely Kft: A mikrotérségi szintő településtervezés módszertanának kidolgozása) 7
  • 9. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A mikrotérségi szintő területi tervezés segítségével a tervhierarchia egy hiányzó láncszemének megvalósításával erısíthetı a területi kohézió. Így a célterület településeinek együttmőködése mellett, azok tervezési egységként való kezelésével az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve, a szubszidiaritás kerül gyakorlati alkalmazásra. (Ferik, 2009) Felsőbb szintű tervek által megfogalmazott célkitűzések A tárgyalt mikrotérség fejlesztési koncepciójának fı vezérfonalai a települési rendezési tervek dimenziójánál magasabb szintő tervdokumentumokban kerülnek megfogalmazásra. A Balatonfüredi kistérség szóban forgó községei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet részei, annak meghatározó háttértelepülései. Ezért e közigazgatási egységek rendezésének mikéntjét az 2003. évi XXVI. Törvényben ratifikált Országos Területrendezési Terv mellett nem a megyei rendezési terv hivatott szabályozni. E 11 feladatot a késıbbiekben elemzett, a 2008. évi LVII. törvényben módosított, 2000. évi CXII. törvény „a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és 20 a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról” tölti be. Az e törvényben megfogalmazott keretekhez alkalmazkodva a Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából n 2005-ben került kidolgozásra a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája a Balatoni Integrációs to Kht. és a VitálPro Kft. által. Ezzel párhuzamosan elkészült a Balaton Térségi Komplex ár Program, melyet az Országos Területfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2006 februárjában fogadott el. Ezt követıen kezdıdött meg a két dokumentum M összehangolása, melynek eredményeképpen a kidolgozásra került a Balaton Régió ai Részletes Fejlesztési terve. E tervezési folyamatot az 1. ábra szemlélteti. tv ye G 1. ábra: A Balaton Régió 2007-13-as fejlesztési ciklusra szóló tervezési folyamata, tervdokumentumai és kapcsolataik az uniós források felhasználásának nemzeti szintő tervezésével (Forrás: Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve. A szerzı szerkesztése) 8
  • 10. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve általánosságban ötvözi az elızı a Stratégiában és a Komplex Programban fellelhetı témaköröket, valamint elsısorban a jelen vizsgálódásunk tárgyát képezı Prioritásokat rendszerezi valamint azokat Akcióterv szintő részletezettséggel részletezi is. E dokumentum logikai felépítését, valamint az operatív programszerkezet részét képezı tervekhez való viszonyulását a 2. ábra szemlélteti. 11 20 2. ábra: A Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terv és más balatoni n tervdokumentumok viszonya 2007-13-as operatív programszerkezethez (Forrás: Balaton régió részletes fejlesztési terve) to ár A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájában rendkívül érzékletesen kerül megfogalmazásra a régió jövıképe, ezért annak több eleme a mikrotérség fejlesztési M koncepciója szempontjából is kívánatosnak tekinthetı: eszerint a Balaton Régió az ai igényesség, a minıség, a békés nyugalom, az aktív egészségmegırzés és a családi jólét tv jelképévé válik, mely európai viszonylatba is vonzónak értékelhetı életminıséget, ye valamint aktív életvitelt nyújt lakói és látogatói számára. Cél egy európai szinten is modellértékő, egységes és fenntartható területi rendszer kialakítása, mely önálló területi G irányítással rendelkezik. A Fejlesztési Stratégia célfájának csúcsán, átfogó célként – e mikrotérségi fejlesztési koncepció fı prioritásához hasonlóan – a lakosság életminıségének javítása áll, melyet a térség versenyképességének javításával, a fenntartható fejlıdés elveinek érvényre hozásával lehet megvalósítani (3. ábra). A Fejlesztési Stratégia az elsıdleges cél megvalósítása mellett további feladatokat különít el, ilyenek az összehangolt fejlesztések, a partnerség, együttmőködés elveinek érvényre juttatása, valamint a közösségi érdekeket szolgáló és hosszútávon fenntartható fejlesztések kidolgozásának szükségessége. Kiemelt szereppel bír a fenntarthatóság és örökségvédelem kérdésköre, továbbá a területfejlesztés sarkalatos pontjai: a valós térszervezıdések követése, tájszemlélet; a területileg 9
  • 11. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója differenciált fejlesztés elve, valamint a tudatos térhasználat. A Fejlesztési Stratégia elıtérbe helyez továbbá olyan, az Európai Unióban is kiemelten kezelt társadalmi alapelveket is, mint a szubszidiaritás és az esélyegyenlıség megvalósítása. 11 20 3. ábra: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának célfája n (Forrás: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája) to A Balaton Stratégián és a Balaton Térségi Komplex Programon alapuló Részletes ár Fejlesztési Terv öt fejlesztési prioritást különít el a 2007-13 közötti programozási M idıszakra, szó szerint idézve a következıek: ai 1. „A környezeti állapot stabilizálása és fókuszált, integrált minıségi fejlesztése, valamint a tv vonzó életminıség biztosítása érdekében a települések fejlesztése, a táji és kulturális ye értékek helyreállítása, fenntartható hasznosítása. 2. Célirányos és integrált infrastruktúra-fejlesztések révén a Balaton Régió gyors, kényelmes G nemzetközi és hazai elérhetıségének biztosítása, valamint a régió egységes, karakteres fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása. 3. Kvalifikált, versenyképes munkaerı, magas szintő szakmai és üzleti kultúra, egész éves egzisztenciák, valamint a régió humánerıforrást vonzó és megtartó képességének növelése és közszolgáltatások racionális ellátása. 4. A Balatoni turizmus XXI. századi versenyképességének a stratégiai, szervezeti és infrastrukturális megalapozása, a kínálati portfolió fókuszált részstratégiák és tematizált desztinációk mentén történı célcsoport-orientált minıségi fejlesztése. 5. A gazdasági szerkezet diverzifikálása és a Balaton Régió speciális gazdasági erejét meghatározó hagyományos gazdasági területek és új kitörési pontok fejlesztése.” (VÁTI Stratégiai Tervezı Iroda: A Balaton Régió Fejlesztési Terve) 10
  • 12. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Bár programozási intervallumát tekintve elévültnek tekintendı, a jelen idıszakra vonatkozó, azonos célú terv hiányában kötelezı érvényőnek kell tekinteni a 2153/2002. számú Kormány határozattal elfogadott „a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról (2002-2010)” rendelkezı dokumentumot. A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Koncepciója számos, a mikrotérség szempontjából jelentıs célt határoz meg, melyek jellemzıen olyan szakszerően és tömören kerültek megfogalmazásra, hogy más kifejezésekkel való körülírása – a diplomadolgozat formai kereteinek figyelembevétele mellett – nem indokolható. Ezért a mikrotérség szempontjából releváns célkitőzéseket és prioritásokat a 2. számú mellékletben szó szerint idézem. A fentiekben elemzett terveken túlmenıen a közelmúltban egy olyan dokumentum 11 született, melynek célkitőzései nagymértékben összecsengnek a tárgyalt mikrotérség 20 feladataival. Ez a „Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény n felülvizsgálatából adódó és a balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos to feladatokról készülı kormány-elıterjesztés szakmai koncepciójáról” címet viselı ár intézkedési terv, mely 2009-ben készült el. Az Intézkedési Terv összesen nyolc pontban M foglalja össze azokat a feladatköröket, melyekben már rövid távon belül is elırelépés ai szükségeltetik. Ezek Közül az 1. és 8. számú intézkedések vágnak egybe a mikrotérség tv célkitőzéseivel. Elıbbi a szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települések a ye „Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Program” keretei között megvalósítható támogatási feltételeinek, azok igénylésének és folyósítási rendjének kidolgozását szolgálja. G Az Intézkedési terv a következı rendelkezéseket fogalmazza meg: „A Kormány számára meghatározott feladattal (programalkotás és a program 2012. december 31-ig történı megvalósítása) a szennyvízkezelés megfelelı megoldására vonatkozó, a Balaton-törvény által elıírt határidıs kötelezettségeknek kell megfelelni, úgy, hogy a köztársasági elnök úr által aggályosnak tartott intézkedések – a környezetvédelem védelmi szintjének csökkenését eredményezı – hatását is ki kell küszöbölni. (…) A pályázati csomagok elıkészítése NFGM – KvVM – BFT és az érintett régiók közötti koordinációt igénye.” Az Intézkedési Terv nyolcadik pontja a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben termesztett borszılı termıhelyi kataszterbe sorolásának, módosításának, illetve törlésének 11
  • 13. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója különös szabályait határozza meg Többek között a következı állítás kerül megfogalmazásra: „Kiemelkedı értékőnek szükséges minısíteni mindazokat a borszılı termıhelyi kataszterbe sorolt területeket, ahol mővelt szılıterület található, és történeti vagy építészeti szempontból is rendelkezik valamilyen védelemmel, vagy védelmükre az érintett szakminisztériumok külön javaslatot fogalmaznak meg.” (A balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos feladatokról készülı kormány-elıterjesztés szakmai koncepciójáról) Az fent elemzett tervdokumentumok, valamint a mikrotérségi tervezés 11 metodológiájának megfelelıen kidolgozott fejlesztési koncepció komplex célrendszerét a III. számú táblán ábrázolt célfa szemlélteti. 20 A tervezési kereteket jelentő jogszabályok n to A tervezési folyamat térbeli keretét, annak területhasznosítási „mozgásterét” a ár 2003. évi XXVI. törvényben ratifikált Országos Területrendezési Terv fekteti le, melyet M további részletezettséggel szabályoz és specifikál a 2000. évi CXII. törvény által lefektetett, valamint a 2008. évi LVII. törvény által módosított Balaton Kiemelt ai Üdülıkörzet Területrendezési Tervének és a Balatoni Területrendezési Szabályzat. E tv dokumentumok a mikrotérség területfelhasználásának feltételeit, valamint a mőszaki- ye infrastrukturális hálózat térbeli rendjét a fenntartható fejlıdés, a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megırzésével, illetve az erıforrások védelmével G megvalósító övezetek lehatárolásával szabályozzák. A kilenc település alkotta egység területén tervezési szempontból korlátozást jelentı térségi szintő övezetek elhelyezkedését az „A”, „B” és „C” jelő táblák kívánják bemutatni. 12
  • 14. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A tervezési terület településeinek területe Balatoncsicsó (hektár) Balatonszılıs 855 1320 276 Dörgicse 576 Óbudavár 661 1281 Pécsely Szentantalfa Szentjakabfa Tagyon 2001 1912 Vászoly 323 4. ábra: A tervezési terület településeinek területe hektárban 11 (Forrás: KSH Statinfo, Éves településstatisztikai adatok, 2008) 20 Területlehatárolás n A diplomamunkám tervezési területeként megvizsgált mikrotérség a Közép- to dunántúli Régióban, a Balatonfüredi kistérségben található. A Pécselyi medence és a ár Nivegy-völgy kilenc települést foglal magában, ezek alfabetikus felsorolásban a M következıek: Balatoncsicsó, Balatonszılıs, Dörgicse, Óbudavár, Pécsely, Szentantalfa, ai Szentjakabfa, Tagyon és Vászoly. A kilenc település együttes területe 9205 ha (4. ábra), a tv településsoros települési adatokat a 2. számú mellékletben összegeztem. ye Az általam lehatárolt mikrotérség elhelyezkedését a Balatonfüredi Kistérségben, valamint annak a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben betöltött térbeli pozícióját az 5. számú G ábra kívánja bemutatni. Mint az elsı megtekintésre is megállapítható, a kilenc választott település egyike sem rendelkezik közvetlen vízparti kapcsolattal, inkább egyfajta Balaton- felvidéki támogató háttérterületként értelmezhetı. 13
  • 15. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 n to ár M ai tv ye G 5. ábra: A tervezési terület lehatárolása (Forrás: A szerzı szerkesztése az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülıövezet Területrendezési Tervének felhasználásával) 14
  • 16. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Területlehatárolás indoklása Diplomamunkám tervezési területének lehatárolásakor igyekeztem egy táji léptékben hasonlóságokat mutató, ugyanakkor heterogén térrészletet kijelölni. Több, egymástól jelentısen eltérı szempontot hívtam segítségül, hogy egy közigazgatási szempontból illegitim, de fejlesztési szempontjaink szempontjából optimális, együtt tervezhetı mikrotérséget alkossak meg. Mivel nem feladatom a teljes magyar közigazgatási rendszer újraértelmezése, a tervezési terület határvonalait a 2003. évi XXVI. számú törvényben ratifikált Országos Területrendezési Terv Szerkezeti Tervében meghatározott településhatárokhoz igazodva jelöltem ki. A mikrotérség településeinek kiválasztásakor 11 kiemelt szempont volt, hogy az lehetıség szerint teljes mértékben fedje a 23./1997. (VIII. 1.) KTM rendeletben lehatárolt és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében 20 álló Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzetének területét (6. ábra). Ez utóbbi feltétel a kisebb jelentıségő peremterületek kivételével teljesítettnek tekinthetı. (A Balaton-felvidéki n to Nemzeti Park Igazgatóságának honlapja) Az egyes települések védett terület-arányát a 3. melléklet szemlélteti. ár M ai tv ye G 6. ábra: A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területi lehatárolása (Forrás: A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapja) 15
  • 17. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A mikrotérség ilyen formában történı lehatárolását indokolta, hogy a Pécselyi- medence és a Nivegy-völgy geomorfológiailag is jól elkülönülı egységeket alkotnak, melyekhez az ott található települések közigazgatási határai is nagymértékben igazodtak. A tervezési terület déli határvonalát jelentı peremhegységek mentén egyértelmően elkülönül szomszédos, közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkezı településektıl. A mikrotérség táji szempontból igen komoly eltérést mutat a „Balatoni Riviéra” településeihez képest, ugyanakkor mikrodomborzat, -klíma és az itt feltáruló tájkép szempontjából is elkülönül a Káli medencétıl. A tervezési terület lehatárolásánál elsıdleges szempont volt, hogy annak települései területi és demográfiai mutatóikban hasonlóságot mutassanak. Bár e szempontok figyelembevételével felmerült Mencshely területének mikrotérségbe 11 vonhatósága is, azonban a település eltérı némiképpen eltérı táji sajátosságai miatt inkább 20 a nagyvázsonyi fennsíkhoz kapcsolható. Ezt a gondolatmenetet igazolja a történeti megyerendszer egykori lehatárolása is, mely a fent említett különbözıségek miatt a n települést már Veszprém vármegyéhez sorolta - ellentétben a vizsgált mikrotérség to településeivel, melyek Zala vármegyéhez tartoztak. Ezt a történelmi állapotot kívánja ár bemutatni az 5. mellékletben elhelyezett, az 1798-as állapotokat bemutató térképrészlet M (Vajkai, 1964). ai Regionális kapcsolatok tv A mikrotérség külsı- és belsı kapcsolatrendszerének vizsgálata során leginkább ye kiemelkedı fontosságúnak a közlekedési kapcsolatok, valamint az intézményi ellátottság G elemzését tartottam. A késıbb tervezési folyamat során különleges jelentıséggel bír a kilenc érintett település közüzemi ellátottsága is, melynek vizsgálatát szintén ebben az alfejezetben kívánom bemutatni. A mikrotérség területét közvetlenül nem érinti, ugyanakkor mégis annak artériájaként funkcionál a 71-es számmal ellátott országos jelentıségő fıútvonal. A tervezési terület kilenc települését érintı – 7303, 7304, 7307, 7312, 7313, 7338, 73112, 73117 és a 73118 jelzéső – fıutak mindegyike a 71-es út „felhordó” mellékútvonalaként értelmezhetı. (Veszprém megye közúthálózati terve) 16
  • 18. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 7. ábra: Veszprém megye közúthálózatának a mikrotérséget érintı elemei 11 (Forrás: Veszprém megye közúthálózati terve) 20 A vasút, mint közlekedési alternatíva jelentısége tervezési terület szempontjából elhanyagolható: annak határain kívül, a Balaton-parti települések mentén fut a MÁV Zrt. n Székesfehérvár-Tapolca irányú vasútvonala. Azonban a 29. számú vasúti fıvonal to korszerőtlen, villamosítatlan volta, valamint a turisztikai fıszezonon kívül esı idıszakban ár meglehetısen ritka járatsőrőssége miatt jelentısége jelentısen elmarad a közúti közlekedés M különbözı formái mögött. A közúti- és vasúti-hálózat térségi kapcsolatrendszerét az 7. ábra kívánja szemléltetni. (A 29-es vasútvonal honlapja) ai A tömegközlekedés egyetlen biztosítottnak tekinthetı formáját a közúti tv személyszállító eszközök végzik. Helyközi járatokat a Balaton Volán és a Somló Volán ye Zrt. Balatonfüredrıl, Veszprémrıl és Tapolcáról indít a mikrotérségbe. Távolsági járatok a G tervezési területtıl délre haladó 71-es számú útvonalon közlekednek. A tömegközlekedés e formája a zsáktelepülések esetében mőködik a legkisebb hatásfokkal, Balatoncsicsó és Szentjakabfa a nagyobb járatforgalomtól izoláltnak tekinthetı. (Sapard-program) Igazgatási rendszer és helyi infrastruktúra A Nivegy-völgy településein szentantalfai központtal mőködik körjegyzıség, de Pécsely és Balatonszılıs, valamint Vászoly és Dörgicse közigazgatási-szakmai vezetését is közösen választott tisztviselı végzi. Kórházak csak Veszprémben és Balatonfüreden találhatóak, valamint szakrendelések is ez utóbbi településen elérhetıek. A Mikrotérség területén két alapfokú oktatási intézmény található: Pécselyen (Iskola utca 180) és Balatoncsicsón (Nivegy-völgyi Német Nemzetiségi Általános Iskola, 17
  • 19. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Balatoncsicsó, fı út 1/A.) Középfokú oktatási intézmény Balatonszılısön található: a Széchényi Ferenc nevét viselı 4+1 évfolyamos Kertészeti Szakképzı Iskola (Balatonszılıs, Hısök tere 1.). Gimnáziumi oktatás a mikrotérség határain túl Balatonfüreden (Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvő Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium), valamint Veszprémben (Lovassy László Gimnázium, Padányi Bíró Márton. Római Katolikus Gimnázium és a Cholnoky Jenı Általános Iskola és Gimnázium) vehetı igénybe. A legközelebbi felsıoktatási intézmény a Pannon egyetem, mely szintén a megyeszékhelyen található. (internettudakozo.hu, Településrendezési tervek) A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy dinamikus fejlıdésének egyik kerékkötıje a közmőrendszerek hálózatának nem kielégítı fejlettsége. A mikrotérség különbözı közmő- 11 szakágainak kiépítettségét az 6. mellékletben foglaltam össze. Mint az a táblázatból kiderül, a tervezési terület kilenc településén összesen 926 lakás csatlakozott a közüzemi 20 ivóvízhálózathoz, azonban a közcsatorna hálózatnak már csak 598 tagja. A statisztikát egyértelmően a Nivegy-völgyi települések rontják ilyen kritikus mértékben: itt ugyanis n egyetlen háztartás szennyvize sem kerül korszerő formában való to ártalmatlanításra (8. ábra). ár M ai tv ye G 8. ábra: A szennyvízelvezetı rendszer hiányosságai miatt a Nivegy-völgyi kisvízfolyások jelenleg teljesen kiszolgáltatottak (A szerzı felvétele) 18
  • 20. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Ez a jövıben komoly feszültségek forrásává válhat, ugyanis a 2000. évi CXII. „Balaton-törvény” értelmében építési engedély olyan településen nem adható ki, ahol a szennyvízkezelés nem megoldott. E rendelkezés alól az érintett települések átmeneti mentességet kaptak, de a probléma rendezése tovább nem halogatható: a települések ingatlanállományának fejlesztése hiányában azok közepes- és hosszú távon elnéptelenedésre ítéltetnek. (KSH Statinfo) Természeti adottságok A tájépítészeti tervezı munka során kiemelt figyelmet kell szentelnünk a tárgyalt mikrotérség természeti adottságainak. A mikrotérség adottságainak ismeretében jóval hatékonyabban kiaknázhatók annak természetes erıforrásai, éppen ezért ezen ismeretek a 11 tervezési feladat végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlenek. A terület természetes sajátosságaira a legtöbb esetben nincs befolyásolási képességünk, illetve az emberi 20 beavatkozással megmásítható elemek esetében az antropogén beavatkozás mértékét illetıen rendkívül óvatosan kell eljárnunk. n to Éghajlat ár A tervezési terület klímája jobbára megegyezik a Dunántúlon általánosnak M tekinthetı éghajlati viszonyokkal. Ennek szemléltetését egy Walter-Leith diagram ai segítségével a 9. ábra szolgálja. A piros csík jelöli az idısávon a fagyos hónapokat, sárga a tv –veszélyeseket. A világoskék, piros pontokkal tagolt vonal mutatja az aszályveszélyes idıszakokat. A hulló csapadék mennyiségérıl informáló vastag kék vonal sehol nem ye metszi a piros görbét, így a terület humid egyenleggel bír. A klímadiagram értékeinek G táblázatban történt összefoglalása a 7. mellékletben található. 19
  • 21. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 9. ábra: A mikrotérség klimatikus viszonyainak szemléltetése Walter-Lieth n klímadiagram segítségével. to (Forrás: a szerzı szerkesztése a worldweather.com portál adatsorainak felhasználásával, a ár Zivatar.hu diagramrajzoló alkalmazásának használatával) M A tervezési terület térrészletei egy jobbára egységes mezoklimatikus képet mutatnak: Az évi középhımérséklet a Balatonhoz közelebb esı területeken meghaladja a ai 10 °C-t, míg a magasabban térszinteken alig valamivel haladja meg a 9 °C-t. Az évi tv napfénytartam szintén a domborzati sajátosságokhoz igazodva mutat hasonló szórást 1960 ye és 2000 óra között. A derült (25%-nál alacsonyabb felhıborítású) napok éves átlagértéke G 52,7, a napsütés nélküliek száma 71,6. Az éves csapadékösszeg átlaga az országos középértékhez hasonlóan 650 mm körül alakul. A nyári napok (25 °C feletti átlaghımérséklettel) száma átlagosan 18,3 a hıségnapok (30 °C feletti hımérséklettel) átlagos száma 4,7. A relatív páratartalom éves középértéke 73%, a június-augusztus közötti idıszakban 67%. A csapadékmennyiség eloszlása meglehetısen egyenlıtlen, jellemzıek a szélsıségesen aszályos idıszakok, de jelentıs csapadékkal járó felhıszakadások elıfordulása is gyakorinak mondható. (Tóth, 1974) A zivatarok valószínősége áprilistól nı meg ugrásszerően, egy-egy felhıszakadás átlagos élettartama 60-80 perc. Elıfordulási valószínőségük hónapra lebontva a következıképpen alakul: 20
  • 22. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A zivataros napok átlagos száma (Forrás: Tóth, 1974) A mikrotérség két mezoklimatikus sajátossága a Balaton-felvidék egyéb területein is tapasztalható, de itt különösen kiemelkedı jelentıséggel bír. A balatoni fınnek nevezet jelenség során a jellemzınek tekinthetı - 32%-os elıfordulás valószínőségő - északi szélirányra merıleges Bakony vonulatain átbukva a nedves, atlanti eredető légáramlatok már a hegység északnyugati oldalán megszabadulnak csapadékterhüktıl. Így a tervezési terület jelentıs hányadát kitevı déli kitettségő lankákra már csak rendkívül 11 száraz, már-már perzselı légtömegek érkeznek. A másik, különösen jelentıs helyi 20 meteorológiai jelenség, hogy a Balaton állandóan változó vízfelületérıl sokféle irányban tükrözıdı napfény szórtan visszaverıdik a hegyek lábához. Így itt a nap által sugárzott n közvetlen fénymennyiséghez képest jelentıs többlet tapasztalható, mely rendkívül to jótékony, gyümölcsérlelı hatással bír.(Futó, 2000; Tóth, 1974) ár Domborzat M A mikrotérséget körbeölelı foglaló domborzati formák szerkezetileg a ai Dunántúli-középhegység délkeleti szárnyának részét képezik A Pécselyi-medencét és a tv Nivegy-völgyet magába foglaló kistáj hegységi, dombsági, és síksági jellegő ye domborzattípusokat egyaránt felvonultat. Alakrajzilag a Pécselyi-medence – elnevezésének G megfelelıen – tipikusan hegyközi medencékre jellemzı formákat mutat, míg a Nivegy- völgy a Nagyvázsonyi fennsík kiterjedt eróziós völgyének tekinthetı. A Balaton-felvidék és kismedencéi kistáj területének közel fele 200-300 méteres tengerszint feletti magasságú, egyötöde 300-400 méter közötti. A mikrotérség egy jellemzı geológiai szelvényén a Balaton és Nagyvázsony között fellehetı domborzati formákat, valamint a fı talajalkotó kızeteket a 10. ábra szemlélteti. 21
  • 23. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 10. ábra: Nagyvázsony- Balaton tengelyő, a mikrotérség jellemzı domborzati adottságait bemutató szelvény. (Forrás: Lóczy, 1913) A mikrotérség területének függıleges tagoltsága – a Balaton felvidék egészéhez viszonyítva - relatív nagynak tekinthetı, reliefértéke 80-100 m/km² alakul. A fennsík- perem mentén bemélyedı Nivegy-völgy aszóvölgyeivel együttesen magas (2,5 km/km²) völgysőrőségőnek tekinthetı; ugyanakkor a Pécselyi-medence völgyhálózata fejletlen, 11 tagoltsága 1,3-1,4 km/km² közötti értékeket mutat. (Lóczy, 1913) 20 Földtani adottságok n A tervezési területet magába foglaló kistáj túlnyomó része a mezozzóos to dolomit- és mészkıformációk anyagaiból épül fel, illetve a diluvium során lerakódott lösz ár takarja azokat. Építészeti szempontból hasznosítható anyagai elsısorban a nem-fémes M kızetek: a dolomit, a mészkı, a gyöngykavics és az építıkıként és talajalkotó kızetként egyaránt jellegzetes hatást keltı permi vörös homokkı. A Pécselyi-medence és a Nivegy- ai völgy legjellemzıbb geológiai szelvényei a 7. mellékletben kerülnek bemutatásra. (Lóczy, tv 1913; Illés, 1981) ye Talajok G A kistáj jellemzı talajai az erdıtalajok. A Balaton vízgyőjtıterületének részeként a mikrotérség jellemzı talajtípusai a 11. ábrán kerülnek bemutatásra. 22
  • 24. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 11. ábra: A Balaton vízgyőjtıjének jellemzı talajtípusai. n (Forrás: Illés, 1981. A szerzı szerkesztése) to ár A területegység legjelentısebb részén rendzinák képzıdtek a mészkövön. E M területek erdısültsége helyenként a 70%-ot is meghaladja, a füves területek részaránya 12, a szılıké 3%. A kistáj 45%-án elıforduló barnaföldek zömmel harmadidıszaki kızeten ai kialakult, vályog mechanikai összetételő talajok. Itt az erdısültség mintegy 45%-os, a tv szántók részaránya 35, míg a szılıké 25 %.A szélsıséges vízgazdálkodású térrészleteken ye ezek termırétege lepusztult, ezért azok termékenysége az V.-tıl a VIII. talajminıségi G kategória felé tolódott. A Balaton-felvidék átlagos aranykorona-értéke 12,07, Balatoncsicsó és Óbudavár területén találhatóak a legkedvezıbb szántóterületek, de azok középértéke itt sem haladja meg a 17 AK-t. A Balatont környezı területek, benne a mikrotérség talajainak Máté-féle minıségi osztályai az 12. ábrán kerül bemutatásra. Amint az az ábráról leolvasható, a tervezési terület talajminısége a tízfokozatú skála leggyengébb, VIII. és XI. osztályába tartozik. Ebbıl következıen a mikrotérség területén a nagyüzemi szántóföldi gazdálkodás nem javasolható. (Sapard-program; Illés, 1981) 23
  • 25. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 20 12. ábra: Talajosztályok: a legjobb az I., a legrosszabb a X. osztályú (Forrás:Illés, 1981 A szerzı szerkesztése) n to Vízrajz ár A tervezési terület egyetlen jelentısebb vízfolyása a Csorsza-patak. A Nivegy- M völgyet éltetı kisvízfolyás Szentjakabfa határában ered, majd egy enyhe balkanyart követıen északnyugat-délkelet irányban folyik, majd Balatoncsicsó, Szentantalfa és ai Tagyon érintésével végül Zánkánál ömlik a Balatonba. A Bakony-hegységben mindezidáig tv 34 halfaj elıfordulását jegyezték fel, ez a 78 fajból álló hazai halfauna 43,5%-át teszi ki. ye (Barta, 1996) Kevésbé jelentıs, de még állandó vízfolyás a Zádorkútból eredı Pécsely-patak, G mely Észak-Dél irányú lefolyást követıen Örvényesi-sédként folyik a Balatonba. Szintén a tervezési területen folyik keresztül a Balatonszılıs határában, a Kis-Gella oldalában eredı Aszófıi-séd. A Zádorkút mellett a tervezési területen további állandósult források is találhatóak a tervezési területen, ezek a következıek: A Zádor völgy alsóforrása, Börtönkút, Mosó-forrás, Nagyforrás, Belsı-forrás és a Meggyeskút. A források helyszíne és vízhozamuk összehasonlítása az 13. ábrán látható. (Tóth, 1974) 24
  • 26. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 13. ábra: A tervezési területen található források és vízhozamuk (Forrás: Tóth, 1974. A szerzı szerkesztése) Több térképen – így a Cartographia Rt. 1958-as kiadványán – és szöveges dokumentumokban is feltüntetésre került egy „Kistó” elnevezéső állóvíz Pécsely beépítésre szánt területétıl Délnyugatra. Azonban a helyszínbejárás során bebizonyosodott, hogy e a nyári idıszakban gyakorlatilag nyomtalanul eltőnik, vélhetıen csak rendkívül 11 csapadékos idıszakokat követıen válik vizenyıssé e terület. 20 Növényvilág n A Pécselyi-medence és a Nivegy-völgy növényföldrajzi beosztás szempontjából a to Pannonicum flóratartomány Bakonyicum flóravidékének Balatonicum flórajárásába ár tartozik. A Dunántúl, és benne a tervezési terület természetes növénytakaróját, valamint a jelenlegi növényzeti borítottságot bemutató Landsat-mőholdfelvétel az „D” jelő táblán M kerül bemutatásra. A Kogutowitz Károly által szerkesztett térkép és a napjaink vegetációját ai bemutató felvétel domborzati terepmodellen való egymás mellé helyezésével rendkívül tv szemléletesen összehasonlíthatóvá válik az egykori- és a jelenlegi növényzeti borítottság. ye A Balaton- felvidéki flórajárás sajátos összetétele annak egyedi földrajzi fekvésével magyarázható. A flórajárás elsısorban a többnyire a Földközi-tenger partvidékén, valamint G a Balkán-félszigeten honos szubmediterrán növényekben való gazdagságával emelkedik ki az ország egyéb botanikai egységei közül (14. ábra). Ennek oka a fent már jellemzett, sajátságos geomorfológiai sajátosságokból következı mezoklímában keresendı. A szubmediterrán hatások mellett rendkívül jelentıs növényföldrajzi hatásként megemlítendı a két nagy Dunántúli klíma találkozása is. Míg Nyugat felıl az Alpok vonulatai által felerısített atlantikus klímahatás érvényesül, Kelet felıl az Alföld érezteti kontinentális hatását. Elıbbi az atlanti-mediterrán, csapadékigényes növénytársulások – elsısorban üde bükkösök - kialakulását teszi lehetıvé, míg utóbbi a sztyeppnövényzet elemeinek megjelenését segíti elı. 25
  • 27. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója A helyi flóra szubmediterrán – melegkedvelı – elemei közé tartozik a téltemetı (Erantis hyemalis), mely az egész Balaton-felvidéken csak a Pécselyi-medencében fordul elı. További különleges jelentıséggel bíró, elsısorban Európa déli partvidékére jellemzı növényegyedek a pusztai szélfő (Mercurialis ovata), az ıszi csillagvirág (Scilla autumnalis), a Haller-sás (Carex halleriana) és a bokros koronafürt (Coronilla emerus). 11 20 n to ár M 14. ábra: A szegélyterületek diverzitása nem csak a botanikusok számára lenyőgözı (Forrás: A szerzı felvétele) ai Klímazonális erdei vegetáció elsısorban a tervezési terület enyhe ejtéső tv domboldalain alakult ki. Közel azonos kiterjedésben találhatunk itt mészkedvelı ye tölgyeseket (Vicio sparsiflorae-Quercetum) és cseres-tölgyeseket (Quercetum petraeae- G cerris). A völygek uralkodó növénytársulása a gyertyános-tölgyes (Querco pertaeae- Carpinetum). A Zádor-vár és a Nagy-vár tetı különleges erdıtársulása a fafajokban gazdag elegyes karszterdı (Fago-Ornetum). A területen foltokban lápréteket, mocsári társulásokat is találhatunk, ahol különleges orchideák is fellehetık; mint a mocsári nıszıfő (Epipactis palustris), a hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris). A Vászolyi Nyelı mélyedésében a magas sás mellett a zsombékos sás (Caricetum elatae) árulkodik a vízjárta terület jelenlétérıl, valamint olyan ritkaságokkal is találkozhatunk, mint a csikorgófő (Gratola officinalis) és az ágas békabuzogány (Sparganium erectum). (Futó, 2000) 26
  • 28. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója Különleges ritkaságok A Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet növényfajainak 10%-a, összesen 67 taxon védett. A mikrotérség növényvilágának legértékesebb elemei közé tartozok a balatonszılısi Kis-Gella oldalában – mindössze néhány tı formájában – fellelhetı pikkelypáfrány (Ceterach officinarum agg.). A pécselyi Pogány-pince lábánál nagyobb állományban is megtalálható a farkasölı sisakvirág (Aconitum vulparia). Kora tavasszal rendszeresen együtt fordul elı a fekete-bíbor virágú kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans) és a kékes-ibolya virágú leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Elsısorban erdıszéleken lehet találkozni a májusban virágzó, rendkívül ritka erdei szellırózsával (Anemone sylvestris). Szintén tavasszal díszít a környezı erdıkben a jellegzetes kék színő virágú májvirág (Hepatica nobilis) valamint a sztyepprétek sárga virágú éke, a tavaszi 11 hérics (Adonis vernalis). 20 A vászolyi Nagy-vár-tetı fokozottan védett bükkösében néhány tı szálkás pajzsika (Dryopters carthusiana) fellehetı. Dörgicsén, a Zimmer-tetı oldalában kapaszkodik fel a n pirítógyökér (Tamus communis), valamint ugyanitt a Bere-alján, továbbá a pécselyi Derék- to hegyen találkozhatunk a különleges –spirálisan felcsavarodó – virágzatú orchideával, az ár ıszi füzértekerccsel (Spirantes spiralis, 15. ábra). További különleges orchideafajok a piros- és fehér madársisak (Cephalanthera rubra és C. damasonium), valamint a gérbics M (Limodorum abortivum). ai A Müller nıszıfő (Epipactus muellerii) mellett az orchideák széles családjának tv további fajai is megtalálhatók a Pécselyi-medence Tájvédelmi Körzet területén. Ezek a ye széleslevelő- (Epipactus helleborine), a kislevelő- (Epipactus microphylla) és a gyönyörő virágú mocsári nıszıfő (Epipactis palustris). Rendkívüli ritkasága miatt fokozott védelmet G élvez a méhbangó (Ophrys apifera), melynek kisebb populációit Balatonszılıs és Pécsely határában találhatjuk meg. A Zádor-vár környékén található a tervezési terület legritkább orchideája, a vitéz kosbor (Orchis militaris). (www.bfnp.hu, Futó, 2000). 27
  • 29. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója 11 15. ábra: Különleges szépségével vonzza a tekintetet az ıszi füzértekercs (Forrás: Szász-Anhalt İshonos Orchideák Munkacsoportjának honlapja) 20 A helyi lápréteken elıforduló növényelemek a lápi nyúlfarkfő (Sesleria uliginosa), n a keskenylevelő gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), és a jóval ritkább széleslevelő to gyapjúsás (Eriophorum latifolium). Tölgyerdık szélén, karsztbokorerdıkben lelhetık fel a ár pázsitos nıszirom (Iris gramnea) és a tarka nıszirom (Iris variegata) egyedei; míg a M hazánkban található legkisebb nısziromfaj, az apró nıszirom (Iris pumilla) elsısorban száraz sziklagyepek lakója, így a balatonszılısi Dobogón, valamint a Szénégetı-hegyen ai található meg (Futó, 2000). tv ye Állatvilág A tervezési terület természeteshez közeli környezetállapotáról tanúskodik a G légszennyezésre rendkívül érzékeny szitakötık (Odonata) viszonylagos fajgazdagsága. A Pécselyi Kistó környezetében fellehetı a védettséget élvezı réti rabló (Lestes dryas) és a díszes légivadász (Coenagrion ornatom). A Pécselyi-medence rovarkülönlegességei közé tartozik a hatalmas mérető, akár 10 cm-es testhosszt is elérı nádi acsa (Anaciaeschna isosceles). A patakpartok, így az például Aszófıi-séd felsı szakasza mentén él a szennyezıdésekre különösen érzékeny kisasszony-szitakötı (Calopteryx virgo). A tervezési területen a farkatlan kétéltőek öt családja képviselteti magát. A vízhez kötıdı fajok közül fellelhetıek itt a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a vízibékák (Rana esculenta complex); valamint a „szárazföldi” taxonok is szép számban megtalálhatók, így a baran varanfgy (Bufo bufo), a barna ásóbéka (Pelobates fuscuc), a 28
  • 30. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója zöld levelibéka (Hyloba arborea) és az erdei békai (Rana dalmatina). A délies kitettségő, szubmediterrán éghajlati jegyeket viselı sztyepprétek kiváló élıhelyet jelentenek a hüllıféléknek (Reptilia). Ezért rendkívül otthonosan érzi magát a fürge gyík (Lacerta agilis) és a zöld gyík (Lacerta viridis), valamint az ártalmatlan rézsikló (Coronella austraca) is. Tavaszi és ıszi vonulásidıben rendszeresen megfordul e területen a nagy kócsag (Egretta garzetta), valamint a tavasszal itt költ a guvat (Rallus aquaticus) és a rendkívül veszélyeztetett haris (Crex crex).A másodlagos biotópok –felhagyott szılık, gyümölcsösök – környékén rendszeresen elıforduló éjjeli ragadozó a füleskuvik (Otus scops). Inkább a rovarvilágra jelent veszélyt viszont a gyönyörő tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), de a kevésbé forgalmas nyaralók, pincék környezetében otthonra lelt a füsti fecske (Hirundo 11 rustica) és a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochuros). Nyílt dolomitfelszínek mentén mentén találkozhatunkaz erdei pacsirta (Lulla arborea) fészkével, a bokros gyepek 20 közelében pedig a sárga citromsármány (Emberiza citrinella) is gyakran fellehetı. Az idık folyamán több olyan exóta madárfaj is otthonosan berendezkedett itt, mint a szürke n légykapó (Muscicapa striata) és a csicsörke (Serinus serinus). to ár M ai tv ye G 16. ábra: Néha a lakóházakba is beköltözik a nagy pele (Forrás: ItsNature.org természettudományi ismeretterjesztı honlap) A területen viszonylag kevés emlısfajjal találkozhatunk. A rovarevık rendjébe tartozó keleti sün (Erinaceus concolor) mellett a fellehetı itt törpecickány (Sorex minutus) és mezei cickány (Sorex leucodon) is. A mókusfélék (Scuridae) mellett további, a rágcsálók rendjébe tartozó családdal is találkozhatunk itt: a pelefélék (Gliridae) egyik jellemzı képviselıje az öreg, aljnövényzetben gazdag tölgyesekben elıforduló apró 29
  • 31. Gyetvai Márton: A Pécselyi-medence komplex fejlesztési koncepciója termető mogyorós pele (Muscardinus avellanarius). Az egértermető rágcsáló nagyobb testő rokona, a nagy pele (Glis glis) sokszor a lakóépületekbe is behúzódik (16. ábra). A ragadozók rendjébe tartozó állatok közül itt is találkozhatunk menyéttel (Mustela nivalis), melyek elıszeretettel fogyasztják a az itt elıforduló hörcsögféléket (Cricetide), így az erdei- és mezei pockokat (Clerthrinomys glareolus és Microtus arvalis). (Futó, 2000) A mikrotérség környezetállapota Jelentıs zaj- és légszennyezéssel járó gépjármőforgalmat – annak korlátozott idegenforgalmi potenciálja következtében - a mikrotérség nem bonyolít. Környezeti terhelést jelent a nyári idıszakban többszörösére növekvı népesség tevékenysége is. A mikrotérség területén semmilyen jelentısebb ipari tevékenységet folytató üzem nem 11 található. Amint az ezt megelızı fejezetekben is említésre került, a mikrotérségben a 20 szennyvíz csatornahálózat komoly hiányosságokkal rendelkezik, a tervezési terület legjelentısebb környezetterhelését a folyékony lakossági hulladék jelenti. A n szennyvízkezelés megoldatlanságán túlmenıen a beépítésre nem szánt területeken kialakult to illegális hulladéklerakók léte vezet negatív környezetállapot-változáshoz. ár A növényvédıszerek és mőtrágyák környezetterhelése a mikrotérségben csupán M meglepıen elhanyagolható mértékben jelentkezik. Ennek oka a szántóterületek viszonylag alacsony arányszámában, valamint a növényvédıszerek és szintetikus trágyák magas ai beszerzési árában keresendı. A mikrotérségben rendkívül korlátozott számban fellehetı tv állattartó telepek trágyakezelése elfogadható. Az elızıekben már bemutatott források és ye kisvízfolyások jobbára szennyezıdéstıl mentesek. G Miként az a 2000. évi CXII. számú „Balaton-törvény” 4/10. jelő mellékletében is feltőntetésre került, a mikrotérség területének jelentıs része vízeróziónak kitett. A termıtalaj lemosódása fıként a magasabb lejtésszögő területeken jelent évszázadok óta problémát – e tájhasználati konfliktus rendezésére a mai napig nem született kielégítı megoldás. A környezetállapotot közvetve befolyásoló tényezı az ugaron hagyott területek és nem megfelelıen kezelt erdıterületek csökkent biológiai aktivitásértéke is. E probléma gyökere sok esetben az elaprózott birtokszerkezetben és a tisztázatlan jogviszonyokban keresendı. (Sapard-program) 30