Psychoterapy

1. ÚJ TÁVLATOK A RELAXÁCIÓS ÉS
SZIMBÓLUM TERÁPIÁBAN
dr. Bátfai Ágnes

2. Vázlat:
I. Az előadás szempontjai, fontosabb
kulcsszavak
II. Relaxációs technikák és eljárások,
imagináció, meditáció, szimbólumokkal
való munka rövid áttekintése
III. Élettani, terápiás hatások a
bizonyítékok tükrében, kutatási irányok

3. I.
AZ ELŐADÁS SZEMPONTJAI,
FONTOSABB KULCSSZAVAK

4. Az előadás szempontjai:
1. a relaxációs és szimbólum terápiákról egy
rövid összefoglaló kép nyújtása
2. a technikák, módszerek hatásának
bemutatása a kontrollált eredményekre
támaszkodó gyakorlat szemléletében
(evidence based practice)

5. Fontosabb kulcsszavak:
technika, módszer, eljárás, relaxáció,
imagináció, meditáció, szimbólum,
szimbólumterápia, belső kép, hívókép,
terápia, pszichoterápia, evidence based
practice

6. II.
RÖVID ÁTTEKINTÉS:
RELAXÁCIÓS TECHNIKÁK ÉS
ELJÁRÁSOK,
IMAGINÁCIÓ, MEDITÁCIÓ,
SZIMBÓLUMOKKAL VALÓ MUNKA

7. Relaxációs technikák jellemzői:
- az arousalt, a pszichés tenziót csökkentik
- a testet, izmokat ellazítják,
- a vegetatív működést stabilizálják,
- a szorongást oldják,
- a pszichofiziológiai folyamatokat rendezik,
- a testi működést tudatosítják,
harmonizálják, kontrollálhatóvá teszik,
- a szorongásra, a stresszre adott választ
módosítják

8. - tünet-kontroll,
- viselkedés-kontroll technikák,
- meghatározott tematika szerinti
gyakorlatsorok használatosak,
- a gyakorlástechnika során kondicionálás
folyik

9. Relaxációs technikák fajtái:
Aktív (test aktivitására vonatkozik):
progresszív relaxáció (Jakobson)
Passzív:
autogén tréning (AT, Schultz)

10. Integrált: több módszer használja a saját
elméletébe illesztve
- kognitív viselkedés terápiában,
- analitikus terápiában,
- humanisztikus (Gendlin),
- Simonton-féle képzeleti terápia,
- pszichotonikus áthangolás (Lemaire),
- Benson-féle relaxációs válasz,
- biofeedback relaxációval

11. passzív relaxációs technika:
Autogén tréning (Johannes Heinrich
Schultz l884 – 1970)
- A külvilág benyomásainak csökkentésével (csukott
szem),
- az ellazulásra, belső történésekre, való
koncentrációval,
- a formulák (önszuggesztív szóbeli utasítások)
ismétlésével alakul ki,
- organizmikus átkapcsolás történik,
- a test-lélek dichotomia megszűnik (a nyugalomban egy
vagyok a testemmel).

12. Módosult tudatállapot:
- az éberségi szint csökken,
- az önmegfigyelés szempontjából a tudat tágul,
- a logikus, racionális kontroll felfüggesztődik

13. Jellemző az autogenitás:
- a gyakorló saját maga, önállóan indítja el,
idézi elő a folyamatot,
- az állapot saját maga által gerjesztetten,
autogén módon fejlődik ki
Megengedő, elfogadó, önelfogadó
hozzáállás kíséri, a belső történések
ilyenformán való szemlélése, megélése.

14. Alapfokának 6 gyakorlata van:
1. az izomtónus tudatosítása és szabályzása,
2. a perifériás keringés tudatos szabályozása,
3. és 4. a kardio-pulmonális rendszer tudatos
szabályozása,
5. a gasztrointesztinális rendszer
szabályozása
6. a fej, nyak izmainak, és keringésének (bőr
is) tudatos szabályozása

15. Gyakorlással, a nyugalmi test
működésének a képzetével, feltételes
reflexek alakulnak ki, a nyugalmi tónus
előidézését illetően.

16. AT mint módszer
Ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak,
terápiás, pszichoterápiás módszerként is alakítható.
fejlődés-lélektani és pszicho-fiziológiai megalapozottsága:
− az életünk folyamán az élmények testérzetekhez
kapcsolódnak,
− képekbe sűrűsödnek,
− a testérzetek idéznek fel képeket, emóciókat,
melyekre a terápiás munka irányul,
− az élmények rögzülésének módja miatt fel tudunk idézni
nem verbális és korai, préverbális emlékeket

17. A terápia hatására:
- nő a testi érzések verbalizálására,
értelmezésére való készség,
- nő az önelfogadás és
- nő a szomatopszichés terhelhetőség

18. Alapfok:
6 gyakorlat, kitekintő asszociációk (alkalom a testi
élmények átdolgozására)
A szerveknek, a kapcsolódó élményekkel
együtt szimbolikus jelentése van:
- nehezedés: helyeink, világban való hely,
- melegedés: érzelmi igénybevehetőség,
- szív: vezérlőelvek,
- légzés: környezettel való kapcsolat,
- hasi szervek: befogadás, dolgok megemésztése,
- fej, hűvös homlok: önuralom, szellemi irányultság

19. Felsőfok:
imaginációs-meditációs szakasz
Lehetséges egy középfoknak is nevezett
szinten:
szervspecifikus fókuszolást folytatni, ahol
szervformulák, szándékformulák segítségével
segítjük a megzavart szervműködések helyreállítását.

20. Imagináció, meditáció, szimbólumokkal
(imaginatív-meditatív) való munka
Imagináció: technika, mely az
alkalmazásától függően válik valamilyen
módszer részévé.
Imaginációra a verbális gondolkodást
megelőző szintű, képi gondolkodás jellemző.

21. Imaginatív módszerek:
- Jung-féle aktív imagináció,
- Leuner-féle katatim képélmény,
- viselkedés terápiában,
- sématerápiában használatos módok (13)

22. Meditáció:
- önmagában technika,
- több fajtája létezik,
- szellemi koncentrációt igényel,
- relaxáló hatása van

23. Több indukció szolgál a meditatív állapot
elérésére:
egy előírt testtartás, légzőgyakorlatok, monoton
hanghatások, hangrezgések, mantrákra, koanokra
való koncentrálás
A célok (típusonként eltérő) között szerepel:
a béke, elégedettség érzése, a tudat
megtisztulása, szellemi kiüresedés,
megvilágosodással, vagy anélkül, összpontosítás,
tisztánlátás, a belső kiüresedést követő
valamilyen gondolat körüljárása

24. Céltól, egyéb feltételektől függően
használható, integrálható terápiaként, pl:
mindfulness meditáció (tudatos jelenlét
meditáció),
szimbólumterápiában módszerként
alkalmazva

25. Szimbólumterápiában módszerként
alkalmazva
- a relaxált állapotban
- a gondolatok kiüresedését követően
- egy gondolat, belső kép, elmélyült,
érzelmi beleéléssel való szemlélése
történik
A szimbólumterápia nem választja szét a
meditációt és imaginációt.

26. Szimbólumterápia
- relaxáció (autogén tréning) szükséges az
imaginatív-meditatív munkához,
- az AT-re jellemző tudatállapotban,
- spontán belső képek jelennek meg, különböző
fokozatokon átalakulva (egyszerű szín, forma,
mozgó kép) (16, Koronkai), változó személyes
részvétellel és aktivitással,
- a spontán folyamat során keletkezett belső
képekkel és a szimbolikus jelentésük
feldolgozásával,
- ezek szubjektív jelentésének megértésével folyik
a terápia

27. a módosult tudatállapotban:
- a tudattalan tartalmak hozzáférhetőbbé válnak,
- a testi érzetek, élmények, és a szimbolikus
jelentésű belső képek kapcsolata teszi lehetővé
a felidézést,
- érzelem irányítja a folyamatot,
- a kognitív kontrollnak kis szerepe van,
- az önreflexió megtartott,
- a problémák feldolgozása szimbolikus szinten
történik, a tapasztalatok ezután könnyebben
felhasználhatóak a mindennapokban

28. A szimbolikus feldolgozás azért könnyebb,
mert:
- új, más élmény kísér egy helyzetet
szimbolizáló képet,
- más lesz a kontextus, így lehetőség
nyílik új viszonyulásra, adaptívabb,
kreatívabb megoldásra.

29. Autogén relaxációra alapozott, más
pszichoterápiás iskolák:
Autogén Pszichoterápia (12, Wallnöfer)
Bionóm autogén pszichoterápia (12, Orrù)
Progresszív pszichoterápiás autogén
tréning (12, 25, Ranty)
Madridi, spanyol iskola (12, Rivera)

30. III.
ÉLETTANI, TERÁPIÁS HATÁSOK A
BIZONYÍTÉKOK
TÜKRÉBEN, KUTATÁSI IRÁNYOK

31. Stressz, alkalmazkodás:
A szervezetünk helyzethez való
alkalmazkodásának szabályozását a
pszicho-neuro-endokrin-immun-rendszer
összehangolt működése hozza létre.
A szabályozásnak fontos szerepe van a
stressz kezelésében.

32. A stressz hatására:
- a hipotalamusz, hipofízis, mellékvese (HPA),
szimpatikus idegrendszer (SNS), működési
láncokon keresztül
- adrenalin, noradrenalin és glükokortikoidok
termelődnek,
- az általános készenlétet, aktivitást növelve.
A stressz, kontrollvesztés élettani
következményei:
- a szív-légzőrendszeri és
- anyagcsere rendszer,
- immunrendszer
egyensúlyának felborulása.

33. A relaxációs technikák, így az autogén
tréning is:
- az aktivitást csökkentik, pszichofiziológiai
megalapozottságuk révén,
- rendszeres gyakorlással feltételes reflexek
épülnek ki preventív szerepet nyújtva,
- az aktiváció és a reakció kimenetele
kontrollálhatóvá válik,
- elősegíti a jó megküzdési mechanizmust

34. Az AT fiziológiai hatása:
- a vázizomzat és az ízületi helyzetérzékelő
receptorai,
- a retikuláris aktiváló rendszer és
a kortex alkotta hálózat,
- a vegetatív tónusért felelős retikuláris,
hipotalamikus és limbikus rendszer
működésével valósul meg,
- nyugalmi tónus létrehozása,
- harmonizáció révén és
- megfelelő emocionális vonzattal

35. Testünk állapotát lehet befolyásolni:
- a periféria felől az izomtónus
szabályozásával,
- az agykéreg felől verbális és emocionális
ingerekkel
Az állapotról kölcsönös visszajelentés és
hatás jön létre a struktúrák között.

36. Az AT élettani hatásait illetően számtalan
kontrollált, egybeeső konklúziójú vizsgálat és
a tanulmányok meta-analízise történt az új
vizsgálóeszközök birtokában.

37. Az autogén tréning hatására:
(23, 26, Zsombók, 2005):
- a paraszimpatikus tónus fokozódik,
vérnyomásértékek, a pulzusamplitúdó- és
frekvenciaérték csökken,
- a szívfrekvencia magasabb amplitúdójú
komponenseinek fokozott instabilitása jön létre,
- a légzésszám csökken, a légzés mélysége nő,
megnyúlik a kilégzési fázis, mely csökkenti a
szívfrekvenciát,
- csökken a vér oxigéntelítettsége,
- de kompenzatórikus hyperpnoe, hypercapnia nem jön
létre,
- a vegetatív funkciók harmonizálódnak,

38. Az autogén tréning hatására továbbá:
(23, 26, Zsombók, 2005):
- az izomzat ellazul,
- növekedik a periférián a vérátáramlás,
- némileg emelkedik a bőrhőmérséklet,
- a bőrellenállás csökken,
- a vegetatív működések tudatosulása és
szabályozásának elsajátítása nő
- a fejfájás-gyakorisága csökken,
- a koncentráció és megjegyző képesség javul,
- a fájdalomérzékenység csökken,
- a szorongás oldódik.

39. A relaxáció és a szorongás kapcsolata -
metaanalízis (10, Gian és mtsai, 2008)
Összesen 44 tanulmány eredménye:
- egy vagy több relaxációs technika hatékonyságát
vizsgálták
- mindegyik relaxációs technika hatékonynak
mutatkozott a szorongás csökkentésében,
- a hatékonyság közepes és magas között volt,
- mindegyik módszer hatásos,
- a meditáció adta a legjobb eredményt,

40. - egy technika alkalmazása hatékonyabb volt, mint
több technika kombinációja,
- fiatalabbaknál nagyobb volt a szorongásszint
csökkenése,
- a férfiak és nők nem mutattak eltérő eredményt,
- egyedül és csoportban is csökkent a
szorongásszint,
- az otthoni gyakorlás és gyakoriság növelte a
hatékonyságot,
- a pszichés zavarral küzdők többet profitáltak a
tréningekből, mint a más, testi megbetegedéssel
küzdők,
- de utóbbiaknál enyhült a fájdalom és a szomatikus
panasz.

41. EEG változások relaxációban
- metaanalízis (26) eredménye:
a tudat éberségének változásával a quantitatív-
EEG vizsgálattal mért
- theta-teljesítményspektrum aránya nő,
- a beta-teljesítményspektrumé csökken
a fokozott theta-tevékenység jelzi:
- az összpontosítást,
- a zavaró ingerek kizárását

42. Más EEG vizsgálatok
teljesítménysűrűség, frekvenciasűrűség mérése és
korreláció-analízis eredménye (21, 24, Sipos, Varga)
Önállóan végzett autogén tréningkor
- az alfa hullámok amplitúdója, előfordulási aránya
nőtt,
- az alfa orsók, majd alacsony feszültségű, lassú
beta és theta aktivitás közt meredek,
időnként tüskeszerű alfa burst-ök,
- időmaximummal az AT 8. percében,
- rendszeres gyakorlóknál a változás mértéke az
alapállapothoz képest 160%-os,
- míg a kontrollcsoportnál csupán 10%-os volt.

43. Biofeedback EEG-vel (11):
A belső figyelem, koncentráció növelésével,
tudatos mentális tevékenységgel, az
éberségi szint akaratlagos befolyásolásával
elérhető:
- az occipitális alfa tevékenység folyamatossá
tétele,
- a deszinkronizált tevékenység fenntartásával
az éberségi szint emelése

44. Vizsgálták a szervformulával és
mozgásterápiás elemekkel kombinált
Schultz-féle autogén tréning hatását a
spontán fejfájásokra, migrénes rohamra
és a kezelése során alkalmazott
gyógyszerek szedésére. (23, 26, Zsombok,
Juhász, Budavári, Vitrai, Bagdy, 2003)

45. 4 hónapon át tartó rendszeres gyakorlás
során az autogén tréning:
- a nitroglicerin vérnyomás-és pulzusfrekvencia
értékekre kifejtett hatását szignifikánsan
csökkentette,
- a migrénes fejfájás paramétereit nem
befolyásolta és nem volt hatással a plazma
kortizol-koncentráció emelkedésre,
- a fejfájás gyakoriságát és az ezzel kapcsolatos
gyógyszerhasználatot csökkentette,
Az autogén tréning alkalmazása a migrénes betegek
életminőségét javította

46. Történtek összehasonlító vizsgálatok az agy
szomatikus fájdalmi ingerekre (19) adott
válaszát illetően, AT alatti fájdalmat
okozó stimulációval és anélkül.
Azt tapasztalták fMR vizsgálatokkal
kimutatva, hogy:
- a fájdalom feldolgozását az autogén tréning
befolyásolja,
- csökkenti a szomatikus fájdalom ingerekre
adott választ,
- csökkenti a szorongást és a stresszt (a
hipnózishoz és meditációhoz hasonlóan).

47. Immunológiai történések a stressz
hatására(15):
- neutrophil granulocita mobilizáció
- lymphocyták csontvelői, és nyirokcsomói
gátlása
- új sejtképződés gátlása,
- a stresszhormonoknak az apoptózisra való
kedvezőtlen hatása
A stressz, az immunfolyamatokkal kapcsolatos
kórképek megjelenését, súlyosságát és lefolyását
befolyásolja.

48. Relaxáció hatására:
(McGrady és mtsai,1992)
- mitogénre adott, T sejtes blastogenezis
fokozódását, és
- alacsonyabb neutrophil számot talált,
- mely a kevésbé szorongó, alacsonyabb
izomtónussal jellemezhető csoportnál
kifejezettebb volt.

49. Pszicho-neuro-immunológiai kutatások
manifeszt stresszállapotban és a kiscsoportos
relaxáció moduláló hatásának vizsgálata
2004-től, (14, Keresztesi)
A vizsgálat célja: a stresszállapot integratív,
sokoldalú jellemzése
- fókuszálva a neutrofil granulociták működésére
a krónikus szorongó, tenziós fejfájós betegekben
és vizsgázó diákokban,
- valamint az autogén tréning ill. imaginációs
relaxáció hatásának vizsgálata
(az imagináció fókusza az aktív fehérvérsejtek
működése volt)

50. Módszerek:
- stresszhormon szintek mérése (ACTH,
kortizol)
- felszíni EMG – stressz-érzékeny izmok
vizsgálata (homlok, halánték, állkapocs, nyak,
váll, hát),
- áramlási citometria – granulocita aktiválódás
kimutatása sejtfelszíni markerek segítségével
(indirekt immunjelölést alkalmazva)

51. Eredmények:
- a stressz valószínűleg granulocita
aktiválódással jár (vészreakció),
- a specifikus (limfocitás) immunrendszer
viszont gátolt
- imaginációs relaxáció után:
a (jelölt) laktoferrin-hordozó neutrofil
granulociták aránya kb. felére csökkent
- mind a hallgatókban,
- mind a krónikusan szorongó betegekben

52. A vizsgálat szerint:
- a relaxációs tréning hatékonyan csökkenti a
stressz szintet,
- a granulocita aktíváltság a stressz
indikátorként is használható (gyulladásos és
immunbetegségek kizárásával)
- a felszíni EMG csak a betegeknél mutatott
változást

53. Kardiopulmonális összefüggések:
- légzésnek kiemelt szerepe a vegetatív
szabályozásban (14),
- szorongásban gyors, felületes légzés van,
- minden olyan terápiás beavatkozás, amely
paraszimpatikus irányba hangol, védi a szívet és
szorongáscsökkentő,
- a fokozott kardiális vágusz tónus védi a szívet,
- a paraszimpatikus tónus csökkenése
veszélyeztető faktor szívbetegségben,
hipertóniában és a kardiális okú hirtelen halál
szempontjából
A szorongásos roham kardiovaszkuláris kockázati
tényező (14)

54. Kardiológiai betegek (5, 17, 20)
- laboratóriumi és élettani, kardiopulmonális
eltéréseit, szívfrekvencia variabilitást,
immunreakciókat, gyulladásos faktorokat, a
betegek együttműködésének alakulását
követték, melyekre az AT kedvező hatással
volt.
- a rizikó faktorokat illetően (24):
- csökkent a koleszterin- és lipid szint,
- nőtt az inzulin érzékenység

55. Meditatív állapot alatt, az agy és szív
élettani paramétereinek változása, azok
dinamikus összefüggései (6):
- a szív koherencia jelentősen nőtt a meditáció
alatt,
- így a meditatív állapot markere is lehet,
- összefügg az EEG alfa tevékenységével és
jellemzőivel,
- a szív-agy szinkronicitást jelzi

56. Az autogén tréning, illetve a relaxációs
technikák alkalmazott formáiban, és a
meditációs technikákban is számos kísérlet,
vizsgálat vette kezdetét.
Eredményeik további kutatásokat igényelnek.

57. A hosszú távon meditálók agykérgi
tekervényezettségét vizsgálták
funkcionális MR-rel (7):
- a meditálóknál az agykéreg egyes
területeinek (bal gyrus praecentralis, jobb és
bal dorsalis insula, jobb cuneus és gyrus
fusiformis) markánsabb tekervényezettségét
állapították meg,
- a mértéke függött a meditációban eltöltött
idővel

58. Következtetés:
- a meditáció feltételezhetően moduláló hatással
bír,
- utalhat az autonóm, affektív és kognitív
folyamatok integrációjára,
- csak mint egy új mentális képesség hatása? a
meditációra speciális?
Állatkísérletekben tapasztalt:
- a környezeti ingerek az élet folyamán
fokozzák az agykéreg vastagságát
- az idegsejt méretei változnak,
- dendrit-összeköttetések és a glia sejtek
száma is nő.

59. Kromoszóma vizsgálatok a telomeráz enzim
aktivitására vonatkozóan (8):
A sejtek élettartama a telomerek hosszától, az ezeket
védő enzimtől, a telomeráztól függ (madárkísérlet)
Immunológiai vizsgálat szerint:
- a rendszeresen meditáló embereknél, az
immunrendszer sejtjeiben, a fehérvérsejtekben
megnőtt a telomeráz enzim aktivitásának szintje,
- aktívabb lett az enzimet kódoló gén működése, amely
elősegíti, hogy ezek a sejtek tovább életben
maradjanak
A két kísérlet továbbgondolása:
a meditáció hatása jobb életkilátásokat eredményezne, a
telomerek védelme miatt?

60. A relaxációs technikák, meditáció, jóga hatását
vizsgálták granulocytákat érintő változásokban
(9):
Sejtszintű, celluláris, molekuláris, genetikai
mechanizmusokat illetően, oxigén felhasználással,
anyagcserével, mitokondriális folyamatokkal, oxidatív
stresszel, oxidatív foszforilációval, riboszómák és mRNS
működésével, fehérjék szintézisével, öregedéssel,
apoptózisal kapcsolatosan.
A keringésben levő immunsejtekben (granulocytákban), a
jóga és meditáció javította ezek túlélését, a
génexpresszió indukálódására hatással volt a relaxáció
és nem csak a hosszú időn át gyakorlóknál volt
megfigyelhető.

61. Az idegtudományok közül :
- a lelki tevékenység funkcionális egysége,
- a kapcsolatok, hálózatok szimbólumszerű kialakulása,
- a környezeti ingerek agykéregre gyakorolt hatása,
- az implicit emlékezéssel (nem tudatosként átélt)
kapcsolatos megállapítások,
- a vegetatív változások az érzések szubjektív
érzetében való szerepe,
- a metaforák hatása az agyféltekék integrált
működésében,
- a nagyon korai affektív élményeket illető információk,
- bal félteke újrakódoló szerepe,

62. - az agynak önmaga mozgósítása külső inger
hiányában,
- a jobb agyfélteke erősebb kapcsolódása a
szomatoszenzoros információkhoz és a vegetatív
idegrendszerhez
tartalmú kutatások fontosabbak az autogén tréninggel,
az imaginációval és szimbólumokkal való munka
szempontjából is.
A pszichoterápiák konvergenciájának gondolatához:
Az idegtudományok kutatásai, törekvései, eredményei a
pszichoterápiák számára közös alapként, közös nyelvként
szolgálhatnak.

63. A távlatok:
- pszicho-neuro-endokrinológiai,
- pszicho-neuro-immunológiai,
- molekuláris genetikai kutatások,
- funkcionális képalkotó vizsgálatok(PET,fMR)
- új tudományterületek (pl. pszichokardiológia)
- több egybehangzó konklúziójú vizsgálat,
metaanalízisek eredményei,
- idegtudományok új kutatásai
Mindezek segítik megérteni a pszichoterápiás
folyamatok alatt történő változásokat, megjelölik a
jövőbeni utakat.

64. AT, relaxációs terápiák jelentősége:
- a szellemi-testi orvoslás (mind-body medicine)
koncepciójába és
- a bio-pszicho-szociális modellbe illeszkedik
- szemléletbeli, filozófiai jelentőség: kelet és
nyugat közelítése

65. Felhasznált irodalom:
1. Bagdy E, Koronkai B: Relaxációs módszerek. Budapest, Medicina,1988.
2. Bagdy E: Relaxációs és szimbólumterápiák. Psychiatria Hungarica, 8:161-167, 1993.
3. Benson H. ,Frankel F.H., Apfel R., Daniels M.D., Schniewind H.E., Nemiah J.C.,
Sifneos P.E., Crassweller K.D., Greenwood M.M., Kotch J.B., Arns P.A., Rosner B.:
Treatment of Anxiety: a Comparison of the Usefulness of Self-Hypnosis and a
Meditational Relaxation Technique, Psychoterapy and Psychosomatics 1978
4. Budavári Ágota: Relaxációs és szimbólumterápiák, A pszichiátria magyar kézikönyve
(Medicina:1998), szerk.: Füredi János, 557-563. oldal
5. C.-K. Penga, Isaac C. Henrya, Joseph E. Mietusa, Jeffrey M. Hausdorff ,Gurucharan
Khalsaa, Herbert Bensonb, Ary L. Goldbergera Margret, H.A. Rey: Heart rate dynamics
during three forms of meditation, International Journal of Cardiology, February 2003
6. Dae-Keun Kim, Kyung-Mi Lee, Jongwha Kim, Min-Cheol Whang, Seung Wan Kang:
Dynamic correlations between heart and brain rhythm during Autogenic meditation, Front
Hum Neurosci. 2013
7. Eileen Luders, Florian Kurth, Emeran A. Mayer, Arthur W. Toga, Katherina L. Narr,
Christian Gaser: The unique brain anatomy of meditation practitioners: alterations in
cortical gyrification Frontiers in Human Neuroscience, February 2012

66. 8. Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider, Jack W. Szostak:
Intensive meditation training, immune cell telomerase activity, and psychological mediators,
Pszichoneuroendocrinology, June 2011
9. Fahri Saatcioglu : Regulation of gene expression by yoga, meditation and related
practices: A review of recent studies, Asian Journal of Psychiatry, July 2012
10. Gian M Manzoni, Francesco Pagnini, Gianluca Castelnuovo and Enrico Molinari
Relaxation training for anxiety: a ten-year systematic review with meta-analysis BMC
Psychiatry 2008,
11. Halász Péter – Rajna Péter: Epilepszia (1990)
12. Heinrich Wallnöfer, Walter Orrù, Claudio Widmanntól,Yves Ranty, Herwig Sausburger
cikkeinek: a European Journal of Autogenic and Bionomic Studies (2007/1-2) számban való
összefoglalója, Raposa Bernadett
13. Jeffery E. Young, Janet S. Klosko, Marjorie E. Weishaar: SÉMATERÁPIA Gyakorlati
kézikönyv (érintett fejezetek fordítása: Nagy Péter és Kovács Zoltán ) 2010 Bp, 2003 New
York, Schema Therapy
14. Keresztes Margit Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai
IntézetStresszkutató munkacsoport, Kooperáció:- SZTE ÁOK 1. sz. Belgyógyászati Klinika
Endokrin Labor (dr Gardi János)- SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Pszichiátriai
Rehabilitációs osztály (dr Rudisch Tibor)- SZTE ÁOK Neurológiai Klinika (dr Tajti János)
Pszicho-neuro-immunológiai kutatások manifeszt stresszállapotban és a kiscsoportos
relaxáció moduláló hatásának vizsgálata (2004-től)

67. 15. Kopp Mária, Berghammer Rita (szerk.) Orvosi pszichológia tankönyv, Medicina,2005,
Berghammaer, Kopp (szerk.),2009
16. Koronkai B: Tanítások tanítója I-II. Budapest, 1995, 2005.
17. Matthew J.Rabito and Alan David Kaye: Complementary and Alternative Medicine and
Cardiovascular Disease: An Evidence-Based Review, Evidence-Based Complementary and
Alternative Medicine Volume 2013, Hindawi Publishing Corporation
18. Regina Pally: Az agy-lélek kapcsolat (2000) , az International Journal of Psychoanalys
folyóiratban megjelent cikkek összefoglalója
19. R.P. Naglatzki, M. Schlamann, T. Gasser, M.E. Ladd, U. Sure, M. Forsting, E.R.
Gizewski: Cerebral somatic pain modulation during autogenetic training in fMRI, European
Journal of Pain, February 2012
20. R. P. Nolan, J.S.Floras, L. Ahmed, P. J. Harvey, N.Hiscock, H. Hendrick, D. Talbot:
Behaviouralmodification of the cholinergic anti-inflammatory response to C-reactive protein
in patients with hypertension, Abstract. Nolan RP, Floras JS, Ahmed L, Harvey PJ, Journal
of Internal Medicinae, 2012
21. Sipos Kornél, Tomka Imre: A cerebrális elektromos tevékenység változásai autogén
tréning hatására (1977)
22. Szőnyi Magda: Relaxációs és imaginatív terápiák, Szőnyi Gábor, Füredi János: A
pszichoterápia tankönyve, 2000; 341-353 , 2008,

68. 23. Terézia Zsombok, Gabriella Juhasz, Agota Budavari, Jozsef Vitrai, Gyorgy Bagdy:
Effect of autogenic training on drug consumption in patients with primary headache: an 8-
month follow-up study, Headache. 2003 március 43:251-57.
24. Vargha Miklós, Somogyi István: EEG vizsgálatok autogén tréning alatt (1975)
25. Yves Ranty: Progresszív autogén tréning, relaxációs pszichoterápia (Le training
autogène progressif psychotherapique, en relaxation therapeutique, Paris, Masson , 1986.)
26. Zsombók Terézia Dr: Szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén
tréning hatása a spontán és provokált migrénes fejfájásra. Doktori értekezés Semmelweis
Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Bagdy György
egyetemi tanár Budapest 2007, hivatkozás: „Natural Standard (An organization that
produces scientifically based reviews of complementary and alternative medicine (CAM)
topics) és a National Center for Complementary and Alternative Medicine (NCCAM) (A
division of the U.S. Department of Health & Human Services dedicated to research) több,
mint 330 tudományos folyóiratban megjelent, az autogén tréning hatékonyságát elemző
cikk meta-analízise 2005. július ”

69. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
dr. Bátfai Ágnes
batfaiagnes@freemail.hu
pszichoterapeuták kötelező szinten tartó
továbbképzése, 2013. november