1. Prónay G. 30. Összefoglaló feljegyzés - Konfliktus kezelés mediációval-2016szeptember15
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
30.PM MŰHELY (2016. szeptember 15.) MUNKÁJÁRÓL
Téma: konfliktus kezelés alternatív vitarendezési módszerekkel - mediáció
Időpont: 2016.szeptember 15. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (26): Baranyi Zita, Csalló Miklós, Farkas Attila, Fodor
Andrea, Gyöngyösi Ábrahám, Hegedűs Bence, Horváth Alíz, Juszt Péter, Kerékfy Pál,
Kerese István, Krémer András, Maller Győző, Mosonyi Diana, Naszádos Krisztina, Oltyán
Gábor, Ónodi Ferenc, Perhácsné Sütő Gabriella, Prónay Gábor, Salamon Sándor, Szabó
Bence, Szabó Tamás, Szirják Csaba, Szumzer Nóra, Thoman Gusztávné, Veresides Takács
Lajos, Vitoszki Márta.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőként elmondta,
hogy mivel a projektek sokféle tudást, érdeket és kultúrát integrálnak mindenképpen
konfliktusokkal járnak. A közös munka sikerét a feloldatlan konfliktusok által kiváltott rossz
hangulat, stressz, torzult viselkedések nagymértékben akadályozzák. Rendkívül fontos, hogy
a menedzserek tisztába legyenek a konfliktus megoldás módszereivel, amik segítségével a
konfliktus feloldása vagy pozitív, teljesítménynövelő tényezővé alakítása történhet. Jelen
Műhely célkitűzése a mediációnak, mint konfliktus kezelési módszernek a megismerése és
résztvevői tapasztalatok megosztása. Köszönet Thomán Gusztávné Anikónak, aki
mediátorként és Jacqueline Morineau : „L`esprit de la Mediation”/A mediáció szelleme” könyv
fordítójaként sokat segített a jelen Műhely létrejöttében. Köszönet Krémer Andrásnak és
Mosonyi Dianának, akik a mediáció szakembereiként vállalkoztak a Műhely blogjának
elkészítésére és a beszélgetés moderálására.
Mosonyi Diana bevezető bemutatkozásában elmondta, hogy a Metropolitan Egyetem
levelező képzését befejezve a mediációról írta a diploma munkáját, melynek tanári
konzulense Krémer András volt. A rejtve maradó konfliktusok romboló hatása miatt kiemelten
fontosnak tartja azok kezelését. Jelenlegi munkájában egy média ügynökségnél is a
konfliktus kezelés mediációs alkalmazásával foglalkozik, fejlesztve a vállalkozás hatékony
munkavégzését.
Krémer András szociológus alapvégzettséggel és hazai-, nemzetközi-, évtizedes mediációs
gyakorlatával a Metropolitan Egyetemen a mediációs képzés vezetője. Dolgozott 20 éven
keresztül a BME Szociológiai Tanszékén, elsősorban a munkaügyi- és oktatási rendszerek
vitáinak feloldásával foglalkozott képzésekkel, közvetítő munkával, konfliktust csökkentő
szervezeti rendszer kidolgozásával. A bemutatkozást követően elmondta, hogy a mediációs
témát a blogra építve, interaktív műhely munkában, a résztvevők tapasztalatainak
megismerésére építve kívánják megismertetni.
A Műhely moderátorai a http://blog.mfor.hu/projekt blogjuk („Konfliktus kezelés alternatív
vitarendezési módszerekkel”) felelevenítéseként és kiegészítéseként elmondták, hogy
Magyarországon a közvetítésről a 2002-es polgári jogviták bíróságon kívüli rendezését
szabályozó LV. számú törtvény beszélnek. De mivel a viták nemcsak polgári jogviták
lehetnek, azokban is alkalmazhatók a közvetítési vita rendezések. Ezt nagy mértékben
motiválja a viták bírósági rendezésétől való tartózkodás, valamint sokszor a vitába került
felek nem jogalanyok (pl.: projektekben különböző szakmai-funkcionális viták esetén), így
bírósági rendezés nem is képzelhető el. Az alternatív vitarendezésnek három lehetősége
van : döntőbíráskodás (arbitráció) - békéltetés – mediáció. A mediációnál közvetítő szerepet
kap, de a döntést a vitázó felek hozzák meg, szemben a döntőbíráskodással, ahol a felek
által választott döntő bíró hozza meg a döntést. A mediáció várhatóan a feleknek jobban
megfelelő döntést eredményez, hiszen azt az érdekeiket jól ismerő, érdekelt felek döntése.
Az alternatív vitarendezés nem mindenható eszköz, az alkalmazásnak feltételei vannak.
Sokszor a projektekben kialakuló viták szakmai meggyőzéssel, hatalmi szóval vagy tekintély
2. Prónay G. 30. Összefoglaló feljegyzés - Konfliktus kezelés mediációval-2016szeptember15
2
bevetésével és nem mediációval kerülnek megoldásra. Erre akkor kerülhet sor, ha az
említett módszerek nem eredményesek. Érdekes, hogy hazai- és nemzetközi építőipari
projektek menedzsment módszertanaként alkalmazott FIDIC követelményként tartalmazza a
vitarendezési eljárást.
A Műhely munka témájaként a moderátorok azt javasolták, hogy 5-6 fős alkalmilag
megalakuló csapatokban a résztvevők tapasztalataikból gyűjtsenek olyan konfliktusokat, ahol
mediációt alkalmaztak illetve ahol jó lett volna mediációt alkalmazni. A Műhely munkához a
moderátorok két szempontrendszert ajánlottak. Az egyik a projekteket csoportosítja
(finanszírozás/piaci-nem piaci/ - komplexitás/egyszerű-komplex-program/ - szereplők/egy
vállakozás-több vállalkozás/ - idősáv/rövid-közép-hosszú/ - kezdeményező/belső-külső/ -
szakterület/építés-fejlesztés-IT-logisztika-szervezetfejlesztés/), a másik a projekt részvevőit
csoportosítja (szponzor – közreműködő szervezet – állandó külső v. belső szakértő –
projektmenedzser - minőségbiztosító).
Az öt résztvevőkből alakult munkacsapat mindegyike egy-egy projekt konfliktus helyzetet és
választott megoldási megoldást mutatott be.
• Az építési csapatban a megrendelő és a kivitelezést végző alvállakozó konfliktusa
(állandó, folyamatos változás igény) egy közösen megállapodott, részletes
változáskezelési eljárásrend elfogadásával és működtetésével vált megoldhatóvá.
• Nagy informatikai alkalmazás bevezetési projektben a konfliktust a megrendelő
informatikai- és üzleti részlege közötti meg nem értés okozta (a business analyst
felmérés nem felet meg a létező, támogató informatikai rendszer leírásának). A
megrendelőn belüli konfliktus átment a megrendelő és szállító konfliktusba. A meghiusult
projekt tanulságaként a szállító megértette, hogy a belső konfliktust már a projekt elején
látnia kellett volna és akkor esetleg közreműködhetett volna a konfliktus kiterjedésének
megakadályozásában.
• Az informatikai projekt megrendelőjének és szállítójának konfliktusát az okozta, hogy a
szerződés szerinti szállító teljesítés nem nyerte a megrendelő elégedettségét. Felmerült
a felelőség az időközi változás igény kifejezésnek elmaradása miatt. Talán egy kezdeti
alaposabb egyeztetéssel vagy a leszállítandó pontosabb bemutatásával a konfliktus
elkerülhető lett volna. A mediáció a felek gondolkodását elindító közvetítéssel (a vitázó
felek szakmai területeinek kritikus kérdéseit megértve, átfogalmazva) lehet eredményes.
• Nagy szervezetekben a szervezeti egységek közötti konfliktus oka a felelősségek
tisztázatlansága, illetve a szervezeti stratégia megfelelő kommunikációjának hiánya.
• EU közbeszerzési munka szerződés kötöttsége, monopol helyzetek projekten túli hatása
a kialakuló konfliktus helyzeteket megoldó változtatásokat nem tesz lehetővé (pl.:
építketkezés elhúzódása miatt technológia szállítás elavulási időig tartó megvalósítása).
A jogi érdekérvényesítés hátránya, hogy a szállító pernyerés esetén a jövőbeli
megrendelésektől eshet el. A mediáció jobb megoldás lehetne, ha azt az egyenlőtlen
hatalmi viszonyok nem akadályozzák meg. A mediációra egyesek szerint a bírósági
eljárás megindulása előtt, mások szerint már a bírósági eljárás megindulása után
könnyebb a feleket rávenni.
A felvázolt esetek tanulságaként Krémer András felhívta a figyelmet arra, hogy a projekt
siker biztonságát a közvetítő alkalmazásának szerződébe beépítése növelheti, ami
kockázatot nem tartalmaz, mert egyrészt a döntés a felek kezében marad, másrészt a
gazdaságosan felhasználható mediátor tevékenysége bármelyik fázisban megszüntethető. A
mediátor elsősorban a tényleges probléma felismerésében segíthet, amit a felek sokszor
szem elől tévesztenek. A közvetítő szerződésekbe bevonása, a projektben szereplő kényes
kérdések szerződésben rögzítése az indulásnál könnyebben tehető meg, mint a projekt
során. A mediátor a vita témától független személy kell legyen. Ennek megfelelően, ha az
nem külső személy, hanem szervezeten belüli tekintély, akkor ő érdekeltség hiányában is
csak a vita terelője lehet és nem levezetője. A külső, független, mediátornak alkalmas
személyt olyan erős titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédeket („nem viszi ki a
3. Prónay G. 30. Összefoglaló feljegyzés - Konfliktus kezelés mediációval-2016szeptember15
3
problémát”). A mediátort mediációs szakmai közösségek (pl.: Országos Mediációs Egyesület
– kb. 100 regisztrált tag) tapasztalatai alapján célszerű választani, ahol az egyes mediátorok
képzettsége, tudása, tapasztalata hozzáférhető és a kiválasztottak bemutatkozó
beszélgetésre hívhatók. Ilyen típusú munkáknál a referenciák a felkérő felek tiltása miatt
nehezen szerezhetők, a mediáláshoz siker díj nem kapcsolódik. Célszerű, ha a közvetítőt
alkalmazó szerződésben több (4-5 fő), a felek által elfogadott mediátor kerül megnevezésre
(„rövid lista”). A mediátor alkalmazás költségei mérsékeltek (nemzetközi standardoknak
megfelelően az óra díjak 70-100 EUR között mozognak) különösen nagy, komplex projektek
esetén (keretösszegben is tervezni lehet).
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői közös gondolkodással
összegyűjtötték a legelterjedtebb projektbeli konfliktus helyzeteket, eseményeket és közös
beszélgetésben feltártak hatékonyan használható módszereket és azok alkalmazásának
feltételeit. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a projektmenedzserek számára
nélkülözhetetlen a konfliktus kezelés mediációs megoldásainak ismerete, a lehetőség
beépítése a projektek eljárásrendjébe, a munkát meghatározó szerződésekbe.
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli téma javaslatok keresése során Czifra Julianna (AZ ÉV
PROJEKTMENEDZSERE`2013) javaslatát elfogadva, a következő, 2016. november 17-én -
megrendezésre kerülő 31. PM Műhely témájának a nők szerepe a
projektmenedzsmentben témát választották. A Műhely téma kitér a személyiség jegyek
különbségének elemzésére, a megkülönböztető feltételezések megvitatására, az
együttműködés fejlesztés megoldási lehetőségeire. A Műhely beszélgetés bevezető blogját,
a téma felvezetőjét Cziffra Julianna készíti. A blog várhatóan 2016. szeptember végétől
olvasható lesz a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon. 2016 folyamán ez a Műhely lesz az
utolsó. 2017 első félévére tervezett Műhelyek időpontjai : 2017. január 12, március 16, május
18.
FELHÍVÁS !!!!! A Projektmenedzsment Tábla (PM szakmai szervezetek szövetsége : ÉTE,
FÖVOSZ, HTE TIPIK, IPMACERT, IVSZ, PMI Budapest, PMSZ) 16. alkalommal kiírta AZ ÉV
PROJEKTMENEDZSERE díjpályázatot, melynek beadási határideje 2016. szeptember 26
éjfél. Részletes információk a www.evprojektmenedzsere.hu oldalon illetve a PM Tábla
szervezeteinek honlapjain megtalálhatók. A szervezők szeretettel várják a kollégák
jelentkezését !
A 31. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2016. november 17-én csütörtökön,
16–18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar
Tudósok körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
Budapest, 2016. szeptember 20..
Dr. Prónay Gábor
