1. Prónay G. 28. Összefoglaló feljegyzés - Projektmenedzsment sikerét befojásoló emberi játszmák-
2016márc17-v2
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
28.PM MŰHELY (2016. március 17.) MUNKÁJÁRÓL
Téma: a projektmenedzsment sikerét befolyásolni képes emberi játszmák
Időpont: 2016. március 17. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (22): Bély András, Gugyella Noémi, Horn Balázs, Juszt
Péter, Kocsár Ilona, Kovács Gergely, Kun Andrea, Lelkes Katalin, Méhes Zoltán, Oltyán
Gábor, Ónodi Ferenc László, Peller Bernadett, Prónay Gábor, Rakonczayné Tóth Éva, Sóti
Mihály, Szalay Imre, Szántó Tamás,Thoman Gusztávné, Tihanyi Zsuzsa,Téglássy Orsolya,
Tolnai János, Vitószky Márta.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőként elmondta,
hogy a projektek sikerét nagymértékben az emberi kapcsolatok, kompetenciák, motivációk
határozzák meg. Ennek megfelelően fontos, hogy a projektmenedzserek tisztába legyenek a
társas érintkezés (transaction, interaction) pszichológiájával. Az egyén személyiség állapotát
(ego state) a gondolatok, érzések, tapasztalatok határozzák meg és ez alapvetően
befolyásolja az egyén viselkedését. Ennek megfelelően a projektmenedzsmentben
szükséges együttműködésekhez nagy segítséget jelenthet a részvevők aktuális személyiség
állapotának felismerése, mert ennek segítségével nézet eltérések, konfliktusok oldhatók fel.
Thoman Gusztávné business coach és mediátor a korábban írt blog
(http://blog.mfor.hu/projekt) kiegészítéseként a PM Műhely résztvevői számára taglalta a
játszmákhoz vezető utakat és a tranzakciók elemzésének fontosságát. A játszma
mibenlétének meghatározását követően elmondta, hogy a kiegészítő és rejtett tranzakciók
társas időtöltések során felismerhető, folyamatosan egy meghatározott kimenetel felé tartó
rejtőző jelenléte és a kapcsolódó nyereségvágy miatt valódi veszélyforrást jelenthet a
játszmába vont egyén számára. Érthetővé vált, hogy az emberek a játszmákkal saját
“Sorskönyvüket” és mitoszaikat akarják megerősiteni (Eric Berne, 1964). U. és R. Dehner
(2013) ezt azzal egészítette ki, hogy a “Sorskönyv”-i belső kényszeren túl, saját
nézőpontjuk igazolásának is érvényt kívánnak szerezni a játszmában résztvevők.
A játszmakezdeményezés okát tekintve egyértelmű, hogy az egyén a status- és
biztonságvesztés miatti félelmében (a hatalmi pozíció megtartása, a túlmunka, a felelősség
elhárítás, a szakmai elismerés utáni vágy és érzelem-éhség folytán) kezdeményez a
játszmákat. Komfort érzete sérülését, vagy egyéb ok miatt kialakult konfliktushelyzetet a
felek nem a probléma megoldásának keresésével, hanem valamilyen kerülő úton próbálják
orvosolni, ez pedig láthatóan játszma kezdeményezésre utal. Ami pedig aA játszmával
elérhető „nyereséget illeti, a játszma által a következőkre lehet számítani:
• konfliktusra utaló drámaháromszög (üldöző-áldozat-megmentő) létrejötte;
• a kommunikációs irány konfliktust eredményező eltérítése;
• a realitás torzulása;
• az eygéntől korábban távol állott én-állapot megjelenése;
• szorongásban megnyilvánuló belső vészhelyzet kialakulása;
• másodlagos előny elérése
A munkahelyi játszma a munkafolyamatot csakúgy, mint a termék minőségét egyaránt
befolyásolni képes. A játszmákban tudattalan reakció (spontán dühkitörés) vagy tudatos
manipuláció is megfigyelhető. Ugyanígy egy intrika a tudattalan és tudat termékeként is
feltűnhet. A tudattalanból származó intrikára utal, ha a játszmát indító a rádöbbenés
hatására a másik féltől bocsánatot kér, ami tudatos akció esetében nem várható. A játszmák
minden ember tudattalan élettervének szerves és dinamikus összetevői, melyek a cselekvést
is előmozdítva töltik ki az ember végcélja megvalósulásáig szükséges várakozási időt. Az
emberi játszmák megértéséhez és kezeléséhez fel kell tudni ismerni az egyén aktuális én-
2. Prónay G. 28. Összefoglaló feljegyzés - Projektmenedzsment sikerét befojásoló emberi játszmák-
2016márc17-v2
2
állapotait (ego states) . E. Berne három fő én-állapotot különböztetett meg. Ezek az ember
strukturális modelljét adó tanult én-állapotok (PAC/”pack” modell) :
1. Szülői én-állapotokat (Parent State), az egyén viselkedében gyerekkora
irányító, vagy gondoskodó szülőként viselkedő felnőtt környezeténél tapasztalt
mintákat követi.
2. Felnőtt én-állapot (Adult State), az egyén belső igényeit tükröző, érzelemmentes
én-állapot.
3. A gyermeki én-állapotokat (Child State), melyek a gyermekkorban a szülői
irányításra, gondoskodásra, a külvilág elvárásaira lázadón, vagy szófogadó
alkalmazkodással, vagy éppen a belső igény szerint szabad gyermeki attitüddel
reagáltak..
Az én-állapotok jellegére az egyén attitujde alapján és az ezt megelőző tranzakcióból
következtethetünk. Az egyén pillanatnyi én-állapotára dicsérő, vagy elitélő, durva, kedves
udvarias, érzelemmentes, stb… szóhasználata, gesztusai, mimikája utalhatnak. Az én-
állapot ismerete az emberi sorsfordulók átvészelésében segíthet és olyan önmagunknak
feltett kérdések megválaszolásában is segítséget nyújthat, mint a „Hogyan jutottam idáig ?”,
vagy arra, hogy a “Miért nem tudok ötről a hatra jutni?”
A játszmabeli interakciók végrehajtásának két típusa figyelhető meg: A partner véleményét
jóváhagyó „kiegészítő”, és az avval ellenkező „keresztező” tranzakciót.
A játszmák szintjét súlyosságuk mértéke határozza meg. A szintek I - IV szintig, laza,
társadalmilag elfogadottól, a másik félnek jóvátehetetlen kár okozó szintig terjedhetnek. A
játszmaszint felismerése tézisek és antitézisek alapján hipotézis felállításával történhet.
Tulajdonképpen minden konfliktus maga is egy háromszereplős játszma elemeit (áldozat-
megmentő-üldöző) tartalmazza. Az áldozat a játszma gyámoltalan elindítója. Az üldöző
szintén nagynak, az áldozaton jogosan uralkodónak gondolja magát. A megmentő az
áldozat segítségkérésére, mint nagy és erős kompetens egyén reagál. A három szereplő
feltűnése már önmagában is a játszma kezdeményezését jelzi. A játszma indításakor a
„csaliként” bevetett tagadás vagy torzítás is lehet.
A játszmából való kiszálláshoz a megfelelési kényszertől való megszabadulás, a cselekvési
tudatosság, a jó önismeret, és az önuralom elengedhetetlen. De „Hogyan ne váljunk a
horgász zsákmányává”? Ehhez
• jó lényegfelismerő képesség kifejlesztésével,
• tudatos átkapcsolással más én állapotba (partner kibillentése kreativitással),
• pay off : a felelősség vállalásával, illetve a jogosultra való átruházásával,
• a bennünket az adott szituációban védő én-állapot megőrzése,
• a támadó védekező állásba való kényszerítésével,
• az én-állapotunk tudatos erősítésével,
• tényszerű reagálással felfedni a torzítást,
• a dinamikus támadó attitűd tényekkel való stagnálásra bírásával,
• a rejtett tranzakció felismerésével,
• szitán átlátással már alapszinten is,
• tranzakcióra vonatkoztatható tézisek és antitézisek felállításával,
• keresztező tranzakció alkalmazásával,
• disszociatív látásmód alkalmazásával nyílik lehetőség.
A játszmában való szerepből kiszállás általában gyakorlást igényel, melyet az egyén
önmaga megtehet vagy egy coach támogatásával is elsajátíthat. Az élet minden területén,
így a projektek menedzselésekor is hasznos, ha az áthidalhatatlan vélt problémát a
problémaelemzéshez hasonló módon (ha kell akár SWOT analízissel) lehet megoldani.
3. Prónay G. 28. Összefoglaló feljegyzés - Projektmenedzsment sikerét befojásoló emberi játszmák-
2016márc17-v2
3
A Műhely résztvevői több menedzsmentre jellemző játszmapéldát hoztak fel:
• Az„egy feladat visszautasítására utaló „Igen, de…” érvet;
• „Kollegiális” dicsérő ajánlása valakinek egy rettegett feladat átruházása, elkerülése
érdekében;
• Tom Sayer-i „megoldás” a kitüntető kerítés festési munka elnyerésére.
A részvevők egyetértettek abban, hogy a tranzakció analízis a konfliktuskezelésre,
magánéleti és munkahelyi utasítások, szabályozások elfogadtatására egyaránt jó
eszközként használható.
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői közös gondolkodással
tisztázták az emberi játszmák alapvetéseit, a játszmák felismerésének módszereit, a
játszmák befolyásolásának lehetőségeit. Egyetértés mutatkozott abban, hogy az emberi
játszmák kezelésben való jártasság a projektmenedzsmentbeli konfliktusok kezelésében,
illetve tárgyalások sikerre vitelében egyaránt hatékony segítséget nyújthat. A játszmák
kezelésének fontos feltétele a konfliktusokkal megjelenő játszmák részvevői én-állapotainak
(ego states) felismerése, amely coaching gyakorlatokkal érhető el.
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli téma javaslatok keresése során Horn Balázs javaslatát
elfogadva, a következő, 2016. május 26-án - megrendezésre kerülő 29. PM Műhely
témájának a motivációt, mint a hosszú távú munkaerő megtartás eszközét választották.
A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvezetőjét Horn Balázs készíti. A blog
várhatóan 2016. április elejétől olvasható lesz a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon.
FELHÍVÁS !!!!! A 19. PM Fórum, a hazai projektmenedzsment szakmai szervezeteinek
éves rendezvényére 2016. április 7-én kerül sor. A részletes program és jelentkezési forma
a www.hte.hu/projekt2016 oldalon található. A szervezők szeretettel várják az érdeklődő
kollégák részvételét a szakma éves találkozója, ahol ismeretek szerzésére (a közeljövő
projekt lehetőségei, tervei), tapasztalat cserére és szakmai hálózat építésre nyílik lehetőség.
A 29. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2016. május 26-án csütörtökön, 16–18
óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok
körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
Budapest, 2016. március 21.
Dr. Prónay Gábor