1. Prónay G. 23 Összefoglaló feljegyzés - kreatív probléma megoldó módszerek - 2015március19
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
23. PM MŰHELY (2015. március 19) MUNKÁJÁRÓL
Téma: kreatív problémamegoldó módszerek használata projektek előkészítésére
Időpont: 2015. március 19. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (24): Bajza Judit, Balogh István, Bátori István, Bozsár
Gabriella, Börzsey Mária, Csordás Csaba, Darnyi-Kovács Barbara, Fenyősi Zoltán, Fodor
Andrea, Guba Zoltán, Hegedűs Zsolt, Herczeg Iván, Kunsági László, Lelkes Katalin, Nagyné
Czanka Valéria, Molnár Hajnalka, Peuker Gabriella, Prónay Gábor, Pusztai Bernadett, Sütő
Gabriella, Szalay Imre, Szumzek Nóra, Tolnai János, Ujvári Ferenc Gábor
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, köztük Bozsár Gabriellát, aki
a téma felvetője volt és vállalta a Műhely munka levezetését. Bevezetőként elmondta, hogy a
projektek sikertelenségének egyik meghatározó oka a kommunikáció gyengesége, ami
sokszor a vállalati kultúra együttműködést nem kellően támogató szelleméből, a tudás
transzfer gyengeségéből ered. Ezért is fontos, hogy a csapat munkát támogató
módszertanok ismertek legyenek és alkotó módon felhasználásra kerüljenek.
EU finanszírozású AdapTykes fejlesztési program (munkahelyi kultúra fejlesztés
Finnországban – Leonardo da Vinci Innovation Transfer Program) eredményeképpen
született módszertani összefoglaló kapcsán a Műhely moderálására Bozsár Gabriella
vállalkozott, aki rövid szakmai bemutatkozás után bevezetőjében elmondta, hogy az eredeti,
57 millió euró költségvetésű finn TYKES programban 3000 cég (elsősorban kkv-k) vett részt
és a gyakorlati megvalósítást 996 projektben próbálták ki. A magyarországi adaptáció
keretén belül zajló pilot képzésekben a szakértő (facilitátor) a résztvevő intézményben a
problémák feltárásában (gyökér probléma megtalálásában) és megoldásában nyújtott
segítséget. A projekt eredményeit a magyar partnerek (BKIK és BGF) minél szélesebb
körben szeretnék terjeszteni, ennek keretében született meg a Műhely program is.
A kreatív probléma megoldó módszertanok legfontosabb tulajdonsága
• a szabályozottság (pontosan rögzített keretek, az ötletgenerálás és azok
értékelésének szétválasztása)
• a kreativitás (kreativitást jelent minden új, eredeti ami létrejön, de ide tartoznak a
meglevők újszerű összekapcsolásával létrejövők – több ötlet és nem egy megoldás)
• részvételre épülő (mindenki bevonása, ami a bizalmat és ezen keresztül az
együttműködési szándékot erősíti). A megvalósítást nehezítheti a vállalati kultúra
(nyílt, őszinte kommunikáció hiánya, az “időhiány”), a megfelelő szakértő/facilitator
hiánya, a módszertanok nem ismerete
A különböző probléma megoldó módszerek a projektek különböző fázisaiban (előkészítés,
tervezés, megvalósítás, lezárás) alkalmazhatók. Az előkészítési fázisban a projektet igénylő
problémák feltárásában, az érdekeltek igényeinek feltárásában, a megvalósítható célok
kitűzésében és megoldási javaslatok kidolgozásában szükség lehet megfelelő módszerek
alkalmazására. Néhány probléma feltárásra alkalmazható módszer: .
• affinitás diagram – probléma feltárásra:a résztvevők egymással nem
kommunikálva a probléma gyökereit megfogalmazzák és post-it-ekre írják, majd
csoportosítják a probléma okokat még mindíg egymás befolyásolása nélkül
• halszálka (ok-okozat) módszer – fejjel ellátott halszálka rendszer kerül
felrajzolásra. A fejbe beírandó a vizsgált probléma, a szálkákra az affinitás
diagram probléma csoportjai teendők. Ezt kell kövesen a probléma csoportok
okainak feltárása és azok prioritásának megvitatása
• kölcsönhatás gráf – probléma megoldó megoldás : a probléma csoportok post-it-
eken. Egy irányú nyilakkal a kapcsolatok jelölése konszenzussal. Ahonnan a

2. Prónay G. 23 Összefoglaló feljegyzés - kreatív probléma megoldó módszerek - 2015március19
2
legtöbb nyíl indul az a probléma gyökere, ahová a legtöbb nyíl mutat, az a látható
tünet (szűk keresztmetszet)
• többpont kérdés – Prioritás-képzőmódszer : a probléma tényezők felsorolva, a
résztvevők egyenként 4 pontjukat a prioritásaik alapján, egyszerre osztják meg a
probléma tényezők között. A három legtöbb pontot elért probléma tényezővel
érdemes foglalkozni.
Az ötletek generálására a probléma megoldáshoz hasonlóan bevált módszerek léteznek:
• brainwriting – ötletgenerálás : a megadott problémára a résztvevők post-it-eken
megoldási ötleteket írnak, amit csoportosítás után többször átbeszélve kialakul a
lehetséges megoldások köre (facilitator szerepe meghatározó)
• hagyományos brainstorming (Osborn féle megoldás)
• fordított brainstorming : ötletgyűjtés arra, hogy hogyan lehetne még rosszabb a
helyzet
• scamper - substitute (egy rész kiszedése és mással helyettesítése), combine
(vmihez csatolás), adapt (vmi mást alkalmazva), modify-maximize-minimize
(módosítás, maximalizálás, minimalizálás), put another use (próbáld másképp),
eliminate (elhagyva vmit), rearrange (átrendezés)
Az ötletek értékelésére használt módszerek :
• többpont kérdés – pontozásos értékelés (lásd problémafeltárás leírását)
• 6 kalap megoldás - KÉK: folyamatmenedzsment, FEHÉR: tények, adatok, PIROS:
érzések, ösztönök, SÁRGA: előnyök, pozitívumok, FEKETE: nehézségek,
negatívumok, veszélyek, ZÖLD: ötletek, megoldások, lehetőségek. A színekkel
jelzik a résztvevők, hogy éppen mivel foglalkoznak a megbeszélés adott
fázisában. Cél, hogy ezek ne keveredjenek.
Akció tervezésre használható módszerek :
• vernisszázs - a megoldás 3-3 szempont szerinti kifejtése, értékelések, jobbító
javaslatok kis csoportban. Facilitátor fontos feladata az elkalandozások
megakadályozása.
• mind map - fő feladat a célstruktúra vagy a fő- és résztevékenységek
strukturájának kreatív meghatározása
• erőtér analízis – segító- és hátráltató tényezők felmérése
• collective notebook - a kezdeményező, a speciális CNB könyvbe leírja feladatot
és arra a reflexiókat kér. A reflexiók elvárt köre: megvalósítási folyamattal
kapcsolatos ötletek, a megvalósítási folyamat mikéntjét másként, újszerűen, más
változatban, hol találhatók további információforrás lehetőségek, a megvalósulási
folyamatot befolyásoló tényezők, azok összefüggései és a hatásai, a
megvalósítást érintő további együttműködést ösztönző élénkítő kérdések. Az
összegzésre egy hónap múlva kerül sor.
A módszereket alkalmazó műhely munka irányítója a facilitátor, akinek megfelelő
előkészítéssel kell a munkához látnia.
• Bemutatkozás-ráhangolódás : Mindenki egyenrangú. Miért vesz részt ? Mit vár a
munkától ? Lépések, szabályok. Rövid bevezető előadás.
• Probléma felvetés – értékelés – kiválasztás
• Megoldási ötletek és értékelésük
• Akciók tervezése
• Lezárás
A Műhely vitaindító kérdései :
1. Hogyan folyik a projektek előkészítése? Ki az előkészítő folyamat szervezője?

3. Prónay G. 23 Összefoglaló feljegyzés - kreatív probléma megoldó módszerek - 2015március19
3
2. Ki, hogyan állapítja meg, mi a probléma, amire megoldást keresünk, mi lesz a cél, és
hogyan fogjuk elérni?
3. Ki hozza meg a döntést, a probléma megoldás alternatívájának kiválasztására?
4. Mi hiányzik ahhoz, hogy módszeresen végigvigyünk egy problémamegoldó
folyamatot? Hasznos lenne-e?
5. Ki az, akinek ezt végig kellene vinnie? Mi kellene ahhoz, hogy megtörténjen?
A Műhely résztvevők egyetértettek abban, hogy a probléma megoldó módszerek a
csapatmunka meghatározó eszközei és ennek megfelelően a projektek minden szakaszában
jól használhatók. A projektekben való alkalmazás megköveteli, hogy a projektmenedzserek a
facilitátori szerepre felkészültek legyenek Különösen a projektek előkészítésében fontos,
hogy a probléma és megoldásai kellő részletességgel kerüljenek döntésre a vezetés elé. A
döntés előkészítésben segítséget jelenthet a csapatban rejlő tudások és tapasztalatok
megfelelő megismerése és a javaslatokba beépítése (minden projektet érintő szempont
váljon ismertté !). Mindez a döntések minőségének javítása mellett a megvalósításban is
segítséget jelenthet, hiszen az abban résztvevők a kiválasztott megoldásokat magukénak
érezhetik. A bemutatott módszerek különösen a K+F és egyéb innovatív megoldásokat
megvalósító projekteknél jelentősek, ahol az egész pontosan megfogalmazható, mérhető
célok még nem ismertek. Megjegyzendő, hogy ezen probléma feltáró-, megoldó módszerek
alkalmazásához nyílt, őszinte kommunikációjú vállalati kultúra szükséges. A szükséges
kultúra hiánya esetén várhatóan a módszerek alkalmazását, elterjedését a
vállalati/intézményi vezetés nem támogatja. Felső vezetői támogatással viszont a
módszertan alkalmazása jelentős fejlődést hozhat a vállalati/intézményi kultúrába, az
együttműködési hajlandósába, a csapatmunka minőségében.
Összefoglalva megállapítható, hogy a Műhely résztvevői áttekintették a csapatmunka
probléma feltárási-, megoldási módszereinek tudásmegosztási lehetőségeit és ezek
projektmenedzsmentben való alkalmazásának lehetőségeit. A kreatív módszerek
alkalmazása nagymértékben függ a projekteket körülvevő munkakultúrától. A
projektmenedzsereknek vállalati/intézményi projekt érettségtől függetlenül vezető szerepük
van a módszertanok elterjesztésében. A Műhely részvevői megkapják a „dr. Bozsár
Gabriella : Kreatív problémamegoldás kézikönyv. Készült az AdatTYKES projekt
disszeminációs anyagaként. BGF, BKJK 2012” című tanulmányt.
A Műhely résztvevői – a Műhely téma bevezetésére vállalkozó kollégák előkészítő javaslatai
alapján –a következő, 2015.május 14-én megrendezésre kerülő 24. PM Műhely témájának a
csapatépítés kritikus kérdései témát választották. A Műhely beszélgetés bevezető blogját,
a téma felvetője Peuker Gabriella készíti és a Műhely munkát is Ő fogja moderálni. A blog
várhatóan 2015. április elejétől olvasható lesz a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon.
A 24. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2015. május 14-én csütörtökön, 16–18
óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok
Körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
Budapest, 2015. március 23.
Dr. Prónay Gábor