1. Prónay G. 22. Összefoglaló feljegyzés - agilis PM vezetői szemmel - 2015január22
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
22. PM MŰHELY (2015. január 22) MUNKÁJÁRÓL
Téma: agilis projektmenedzsment vezetői szemmel
Időpont: 2015. január 22. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (51): Bánsági Judit, Bárány Gabriella, Bajza Judit, Balogh
István, Bozsár Gabriella, Brányik Károly, Csalló Miklós, Csényi Sándor, Csordás Csaba,
Divinyi Mariann, Dobos Arnold, Fenyősi Zoltán, Földes Péter, Fülöp Attila, Jereb Balázs,
Kerékfy Pál, Kerese István, Klimkó Gábor, Kócsár Ilona, Koszper Károly, Kovács Barna,
Kovács Endre, Kovács Zoltán Kuczogi Tamás, Kunsági László, László Péter, Marcsinák
Zoltán, Máthé Tamás, Mészáros Gyula, Mihályi Antal, Nagy Gyula, Nagy István Tamás,
Német Nóra, Pálházi Dávid, Papp László, Peuker Gabriella, Pörneczi Zoltán, Prónay Gábor,
Puskás Inna, Sipos László, Soós Krisztina, Szabó István, Szabó Tamás, Szalay Imre,
Szente Ágnes, Szinger Ferenc, Szirják Csaba, Takács László, Üveges Zsuzsanna, Varga
Péter, Véry Zoltán.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, köztük Szalay Imrét és Véry
Zoltánt, akik a téma felvetői voltak és vállalták a műhely munka levezetését. Bevezetőként
elmondta, hogy az üzleti stratégiák gyors változása, különösen a bizonytalan végeredményű
fejlesztések területén gyors reagálást, alkalmazkodást kíván. Az útkeresési folyamathoz
nyújt segítséget az agilis modell szerinti működés. Jelen Műhely célja nem a modell
alkalmazását segítő módszertanok (scrum, lean/kanban, stb) áttekintése, hanem a
felhasználást ösztönző vállalati kultúra, menedzsment szemlélet alapvető jellemzőinek
feltárása, a hazai helyzet elemzése, a kultúra fejlődést támogató közös gondolkodás
ösztönzése.
Szalay Imre bevezetőjében elmondta, hogy az agilitás igényét az állandó és gyorsuló
változások (termék életciklus rövidülés, piacra lépési sebesség növekedés, megnövekedett
termék/szolgáltatás elvárások, csökkenő erőforrások, költség csökkentési igények) váltották
ki és az Agilis Manifesto is ennek eredményeképpen született. Az agilitás igénye a vállalati
működés minden területét (portfolió átalakítás az eredményesség növelésére, vállalati
folyamatok korszerűsítése, stratégia a lehetőségek feltárására) áthatja. Az agilitás ernyő
fogalom (SCRUM, XP, FDD, DSDM, stb.), ahol közös jellemzők a folyamatos felülvizsgálat,
optimalizálás és az állandó visszacsatolás. Legfontosabb és tényleges működése esetén jól
megfigyelhető ismérvek : megfelelő piaci információkhoz jutás, lehetőségek vezetők általi
felismerése és kihasználása, egyértelmű célok kijelölése és megvalósításuk következetes
számonkérése, hibák vezetői elismerése és gyors javítása, magas színvonalú
együttműködés, az innovatív-vállalkozó szellemű munkatársak megtartása, az emberek kellő
motiváltsága az eredményesség- versenyképesség fokozására. Az agilitást befogadó
szervezetekben a technológiai tudás-vezetői (leadership) erények-üzleti/stratégiai
menedzsment hármas együttesen kiemelt figyelmet kap. Az agiltás a feladatokat
feldarabolja, a portfolió menedzsment ezt kiegészítően a megfelelő részek kiválasztását
követően az integrálást végzi el. Ennek megfelelően a két párhuzamos trend jól kiegészíti
egymást, lehetővé téve, hogy az ügyfél igény legyen a megvalósítás hajtóereje. Agilissá
váláshoz változtatni kell a kommunikációt (nyílt, kölcsönösen együttműködő egyeztetésen
alapuló interaktívvá), az együttműködést (vezetési szemlélet változás, önszerveződésre
épülés), a döntési folyamatot (gyors, koncentrált, önálló) és a platformot (nyílt, adaptív,
integrált). Szalay Imre által ajánlott irodalmak : S Denning : Radical Management, J. Appelo :
management 3.0, J. Autry : Servant Leader.
Véry Zoltán bevezetőjében rámutatott, hogy a cél a megfelelő kompetenciára épülő hatékony
feladat megoldás. Ha a termék/szolgáltatás egyértelműen meghatározott, akkor nem kell az
agilitás. Ha ez nem áll fenn, mert a feladat olyan nagy és komplex, hogy nem értjük, akkor
szükséges a „felszeletelés” és az ügyfél és megvalósító „együttfutása”, ami az agilitás egyik
legfontosabb követelménye. Az agilitás tulajdonképpen 24 órás realtime-ot jelent (nem

2. Prónay G. 22. Összefoglaló feljegyzés - agilis PM vezetői szemmel - 2015január22
2
online !). Fontos látni, hogy a menedzsment a tervezés (plan), a döntés és az
ellenőrzés/felügyelet (controll) együttese.
A bevezetőket követően a beszélgetés két alapvető kérdés körül alakult ki.
1. Van-e valóban igény az agilitásra vagy ez csak a szoftver fejlesztők hobbyja ?
2. Hogyan állunk az agilitás alkalmazásában ?
3. Az agilitás milyen új feladatokat jelent és milyen képességeket igényel az egyénektől
és szervezetektől ?
A Műhely résztvevők egyetértettek abban, hogy az agilitás igényét a piac változásai
(komplexebb termékek/szolgáltatások iránti igény, a technológiai fejlődés, a megrendelők
nagyobb tájékozottsága, a permanens diverzifikáció) jelentik, mint a versenyképesség
növelésének megkerülhetetlen módja. Vonzerőt jelenthet az agilitás „pörgése” a magasan
képzett IT szakemberek megtartásában.
A megrendelők már nem érzik, hogy bele kényszerülnek a szállítói lehetőségekbe, mert
sokkal jobban tájékozottak, mint évtizeddel ezelőtt, könnyen jutnak megfelelő referenciákhoz
és ajánlatot is több szállítótól kérhetnek. Ugyanakkor az agilis megoldás a megrendelőktől
aktív közreműködést/részvételt igényel (szállítói-megrendelői partneri együttműködés
nélkülözhetetlen), ami szakmai hiányosságok, valamint munka terhelés miatt sokszor
elmarad. Mindez nem következik be, ha korábbi rossz tapasztalatok ráébresztik a
megrendelőt arra, hogy csak közreműködésével lehet sikeres a megoldás. Sikeres lehet az
agilis megoldás, ha a megrendelő kifejezetten kísérleti jelleggel kezd ismerkedni a
megoldással. Megoldás lehet a kis feladatokra felosztás és ezek megoldására több szállító
lépésenkénti versenyeztetése.
Fontos megjegyezni, hogy az agilis projektmenedzsment megoldás nem feltétlenül gyorsabb,
olcsóbb, mint a hagyományos megoldás, de a legfontosabb eredménye az, hogy az ügyfél
valóban azt kapja, amit igényelt. Látni kell, hogy látszólag a kezdetben az agilis megoldás
nem igényel annyi tervezést, mint a hagyományos PM, de az iterációs megoldás során ez a
tervezési munka „visszajön”. Különösen a magas tudás értékű, komplex feladatoknál,
extravertált, szenior csapatnál alkalmazható az agilis megoldás és nem célszerű intravertált
junior csapat munkájánál alkalmazni. Vezetői attitűdben nagy változás, hogy mindennél
nagyobb hangsúlyt kap az ember központú bizalom építés igénye. Startup-oknál, ahol gyors
igény kiszolgálást kell végezni különösen fontos az agilitás. Láthatóan az agilitás a vállalati
kultúra által meghatározott, ennek megfelelően az alkalmazkodás kultúra változtatást
igényel, ami csak az első számú vezetők segítségével végezhetők el hosszabb távon.
Összefoglalva megállapítható, hogy a Műhely résztvevői áttekintették az agilis
projektmenedzsment szükségszerűségét, a jelenlegi helyezet kritikus kérdéseit, valamint
alkalmazás feltételeit. Néhány hazai gyakorlati tapasztalat is bemutatásra került, ami
hozzájárult a közös gondolkodást elősegítő definíciók azonosításához.
A Műhely résztvevői – a Műhely téma bevezetésére vállalkozó kollégák előkészítő javaslatai
alapján –a következő, 2015.március 19-én megrendezésre kerülő 23. PM Műhely témájának
a kreatív problémamegoldó módszerek használata a projektek előkészítésében l témát
választották. A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvetője Bozsár Gabriella
készíti és a Műhely munkát is Ő fogja moderálni. A blog várhatóan 2015. február elejétől
olvasható lesz a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon.
A 23. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2015. március 19-én csütörtökön, 16–
18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok
Körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
Budapest, 2015. január 27.
Dr. Prónay Gábor